Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette várták a bizottsági döntést Brazíliavárosban. Mozgósították a hadsereget, a Dilma Rousseff menesztése mellett és ellene tüntető tömegek szétválasztására egy közeli börtön rabjaival emeltettek barrikádokat, a törvényhozás épülete elé nem engedték a tüntetőket, a minisztériumok sétányán (Esplanada dos Ministérios) gyülekezhettek. A 65 tagú kongresszusi bizottság egésznapos, viharos ülés után végül 38 igen, 27 nem szavazattal voksolt az alkotmányos vádemelés mellett.
A kormányzat kisebb arányú vereségre számított, 33 voks is elegendő lett volna az impeachmentet megalapozó jelentés elfogadásához. Az ellenzék ugyanakkor nem ért el kétharmados többséget, de a teljes képviselőházban már arra lesz szükség, az 513 tagú testületben 342 igen szavazat kell ahhoz, hogy az államfő elleni vádemelési eljárás folytatódhasson. A következő állomás a szenátus, ott már egyszerű többség is elegendő a vádemeléshez. Ha a 81 tagú szenátusban is az igenek győznek, akkor Dilma Rousseffnek átmenetileg le kell mondania. A szenátusban a legfelsőbb bíróság elnöke vezetésével folytatnák le a pert, amely akár 180 napig eltarthat. A szenátorok kétharmadának támogatása kell az államfő lemondatásához.
Az átmeneti időszakban Rousseff helyettese, Michel Temer alelnök, a Brazil Demokratikus Mozgalom Párt (PMDB) vezetője töltené be az ideiglenes köztársasági elnöki posztot, s ha az elnököt végül lemondatnák, akkor a következő, 2018-ban esedékes választásokig hivatalban maradhatna. A PMDB szembefordult Rousseffel, s kiléptette minisztereit a kabinetből. Temer, aki nagyban hozzájárult az impeachment eljárás előrehaladásához, hétfőn némiképp elvetette a sulykot. Kiszivárogtatta ugyanis azt a beszédét, amelyet akkor mondana el, ha átvenné a köztársasági elnöki posztot. Ebben összefogásra szólít fel, nemzeti egységkormány megalakítását javasolja. Az alelnök utóbb azt állította, véletlenül került ki a szöveg – pont a bizottsági voksolást megelőzően, s abban nem is volt „semmi új”. A Rousseff és Temer közötti viszony azonban végképp mélypontra süllyedt. Ráadásul, a dolog szépséghibája, hogy az alelnök ellen korrupciós vádak miatt szintén alkotmányos vádemelést készítenek elő, s korántsem biztos, hogy ő lehet az ideiglenes államfő. Elképzelhető, hogy végül a sorban a harmadik, Eduardo Cunha házelnök költözik az elnöki palotába. Róla viszont kiderült, hogy offshore cégekben érdekelt és svájci bankszámlái vannak.
Rio de Janeiróban Luiz Inácio „Lula” da Silva volt elnök volt a fő szónok művészek, értelmiségiek Dilma Rousseff melletti tüntetésén. Lula ezúttal is megismételte, hogy utóda semmiféle törvénytelenséget nem követett el, s az impeachment eljárás megindításával az ellenzék gyakorlatilag puccsot hajt végre a kormányzat ellen. Másfél éve nem hagyják, hogy Dilma kormányozzon, mert nem tudnak belenyugodni a vereségbe, állítja a volt elnök. Lula szerint nyolc évi kormányzása idején senkit nem akart kirekeszteni, a társadalom minden rétegének érdekeit tekintetbe vette, az ellenzék az, amely az ország megosztására törekszik. Leonardo Boff, az ismert teológus szerint az impeachment megindításával „a brazil demokráciát fenyegetik”. Eric Nepomuceno író, Sonia Guajajara indián vezető, Gregor Duvivier színész, Chico Buarque népszerű énekes egyaránt felszólalt a Rousseffet támogató megmozduláson, majd elfogadtak egy tiltakozó kiáltványt.
Brazília első női elnöke 2011-ben lépett hivatalba. A most 68 éves, közgazdász végzettségű Dilma Rousseff előzőleg Luiz Inácio „Lula” da Silva elnök személyzeti főnöke volt. Rousseff egy bolgár vállalkozó lánya, Belo Horizonte államban nőtt fel. Az 1964-es brazíliai katonai puccs után csatlakozott a marxista városi gerillákhoz, elfogták, két évre börtönbe zárták, meg is kínozták. Szabadulása után Rio Grande do Sul államban részt vett a Demokratikus Munkáspárt (PDT) megalapításában, az állam egyik helyi vezetője lett, nézeteltérések miatt 2000-ben lépett be a Lula által alapított Munkáspártba (PT). Lula elnökké választása után energiaügyi miniszter lett, majd 2005-ben az egykori népszerű szakszervezeti vezetőből lett államfő személyzeti főnökévé nevezte ki. Mivel két hivatali idő után da Silva nem indulhatott újra az elnökségért, a PT az elnök jobbkezét és bizalmasát, Dilma Rousseffet indította a 2010-es elnökválasztáson. Dilma a második fordulóban nyert, majd 2014 októberében, szűk többséggel, szintén a második fordulóban újraválasztották. 2015 decemberében kezdeményezték ellene az alkotmányos vádemelési eljárás megindítását, de nem a Petrobras állami olajcég korrupciós ügyei kapcsán. Rousseffet azzal vádolják, hogy a 2014-es választás előtt kozmetikáztatta a gazdasági adatokat, hogy a ténylegesnél jobb színben tüntesse fel az ország helyzetét. Voltak ugyanakkor, akik felvetették, hogy energiaügyi miniszterként tudhatott a Petrobrasnál kialakított megvesztegetési hálózat működéséről.
Lula da Silva a Snowden-ügyet kirobbantó Glenn Greenwald újságírónak a The Intercept portálon azt nyilatkozta, az ellenzék fő célja, hogy megakadályozza az ő visszatérését a hatalomba. Lula közölte, nem akarja a pártját mentegetni, a PT egyes tagjai kétségkívül bűnösök, s ezért meg kell fizetniük, de szerinte a médiában a Munkáspárt kriminalizálása folyik, politikai okokból.
Egy nemrégiben készült Datafolha-felmérés szerint csökkent Dilma Rousseff leváltásának támogatottsága, egy hónapja még 68 százalék sürgette leváltását, előző hétvégén csak 61 százalék. A brazil közvélemény többsége egyébként sem a kormányzó Munkáspártban, sem az ellenzéki pártokban és politikusokban nem bízik, új elnökválasztás kiírását támogatná, ha végül Dilma Rouseff elnöknek és helyettesének, Michel Temernek le kell mondania. A megkérdezettek 79 százaléka szerint új voksolás kiírása hozhatna megoldást az elmélyült politikai válságra. Új elnökválasztást azonban csak alkotmánymódosítást követően lehetne kiírni jogi szakértők szerint.