A kutatásban részt vevők fele személyesen is tapasztalt már politikai nyomásgyakorlást. Gazdasági nyomásgyakorlás 2015-ben az újságírók 35 százalékát érte, ez valamelyest javult a korábbi évekhez képest. A Mérték a változás mögött fogalmi átrendeződést sejt, mivel mára a politikai nyomásgyakorlás részének tekintik a gazdasági eszközöket is. Arra a kérdésre, hogy "előfordult-e újságírói gyakorlatában, hogy valamely politikai/gazdasági tényt elhallgatott, annak érdekében, hogy elkerüljön valamilyen hátrányos következményt", az újságírók 44 százaléka válaszolt igennel. Emellett a válaszadók harmada gyakorolt magán öncenzúrát, s hallgatott el valamilyen politikai vagy gazdasági tényt a munkája során.
A Mérték azt is vizsgálta, hogyan értékelik a sajtó munkatársai a média általános működését. Kiderült a 2012-es adatokhoz képest láthatóan negatívan ítélik meg a sajtó helyzetét, évről évre romlásról számolnak be, csupán ennek mértéke változó. 2015-ben a közszolgálati médiaszolgáltatás minőségében látták az újságírók a legnagyobb mértékű romlást, de azt is aggályosnak tartották, hogy a médiavállalkozások egyre gyakrabban fonódnak össze politikai pártokkal. Valamelyest pozitívum, hogy a kutatás szerint az újságírói munka megbecsültsége, illetve jogi feltételei kisebb mértékben romlottak, mint korábban. Némi változás tapasztalható abban is, hogy csökkent a sajtószabadság helyzetét nagyon rossznak ítélő (a 10 fokú skálán 1-3 értéket adó) válaszolók aránya: ez 2014-ben 48 százalék volt, 2015-re 38-ra csökkent. Ugyanakkor érdemben nem változott a sajtószabadság helyzetét pozitívan látók (8-10 érték) aránya, ezt a véleményt korábban 7 százalék, ebben az évben a válaszadók 8 százaléka osztotta. Az újságírók az emberek tájékozódási szabadságának helyzetét sem ítélik túl kedvezőnek.
