Nem terveznek terrortámadást Magyarország ellen, a CIA sem figyelmeztetett ilyesmire. A magyar titkosszolgálatok is megerősítették, fals volt az információ, ami ezzel kapcsolatban a Rzeczpospolita lengyel napilapban megjelent. Erről Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke beszélt a testület tegnapi zárt ülése után. Az a fenyegetés viszont hiteles, amely szerint az egyik dzsihadista szervezet Portugáliától Magyarországig egész Európát félelemben akarja tartani - figyelmeztetett az ellenzéki politikus. Az ügy kapcsán kormánypárti és ellenzéki képviselők azzal igyekeztek a közvéleményt megnyugtatni, hogy a magyar és a külföldi titkosszolgálatok együttműködnek egymással. A jobbikos Mirkóczki Ádám "életszerűtlennek" nevezte, hogy egy ilyen információt a CIA ne osztott volna meg a magyar szervekkel. (A CIA - a kormány megkeresésére - közölte, nem tud Magyarországra vonatkozó konkrét terrorfenyegetésről. Erről még a testület ülése előtt beszélt az M1 műsorában Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.)
Biztonsági kockázatot jelent majd, ha Irakból és Szíria területéről visszatérnek Európába a dzsihadista szervezetekben harcolók. Ebben biztosak a testület tagjai. Ám míg Molnár arra hívta fel a figyelmet, hogy a terroristák uniós állampolgárok és nem menekültek, Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke és a jobbikos képviselő viszont arról beszélt, hogy a terrorveszély a tömeges illegális migrációval is összefügg. A kormánypárti politikus szerint a kormány ezért sem engedi, hogy a bevándorlókat betelepítsék vagy visszatoloncolják Magyarországra.
A kormányzati informatikai rendszer elleni hétvégi támadásról is tárgyalt tegnap a bizottság. Miután a zárt ülésen meghallgatták Bencsik Balázst, a Nemzeti Kíbervédelmi Intézet vezetőjét, Molnár közölte, adatot nem loptak. Kiderült, a vizsgálatok még tartanak, de azt már tudni lehet, hogy pontosan mikor és milyen célpontokra irányultak a támadások. A BM az MTI-vel azt közölte, a támadást mostanáig egyetlen ország vagy szervezet sem vállalta magára.
Holnap a Honvédelmi Minisztériumban, jövő kedden pedig a Belügyminisztériumban folytatódnak az ötpárti egyeztetések a terrorellenes intézkedési csomagról. Erről szintén a nemzetbiztonsági bizottság ülésén tájékoztatták a résztvevőket. A testület szocialista elnöke megismételte, az alaptörvény módosításáról szóló egyeztetésen az MSZP nem vesz részt, a Pintér-csomag múlt pénteki tárgyalás kapcsán megváltoztatott szövegtervezetét pedig az egyeztetés előtt szeretnék megkapni. Az alkotmánymódosítás a honvédelmi tárca hatáskörébe tartozik. Később Molnár párttársával, Harangozó Tamással, a honvédelmi bizottság alelnökével közösen tudatta, a HM a pénteki egyeztetésre ugyanazt az országos felháborodást kiváltó javaslatát küldte meg, amit januárban is a parlamenti pártok elé terjesztett. Az ellenzék akkor is nyilvánvalóvá tette, terrorfenyegetettségre hivatkozva nem lehet az emberek alapvető szabadságjogait korlátozni, így nincs miről tárgyalni. A javaslat ugyanis nem az emberek biztonságáról, nem a terrorizmus elleni harcról, hanem pusztán a Fidesz korlátlan hatalmáról szól.
Eközben kiderült, az Európai Bizottság átalakítaná az uniós menekültügyi rendszert. A testület tegnap két tervet mutatott be, amelyek alapján módosítanák a Dublini Rendeletet, illetve biztosítanák, hogy a tagállamok egyformán alkalmazzák a közös migrációs szabályokat. Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke Brüsszelben arról beszélt, a jelenleg érvényben lévő dublini szabályozás arra az országra hárítja a menedékkérők ellátását és kérelmeik elbírálását, ahol az Unió területére beléptek. Az egyik terv szerint maradna ez a szabályozás, de kibővítik azzal, hogy válsághelyzetben a többi tagállam leveszi a terhet a frontországokról, de egy "elosztási kulcson alapuló" új rendszer bevezetésére is lehetőséget adnának.
A frontországokat arra köteleznék, hogy a jelenleginél hatékonyabban védjék az Unió külső határait. A Bizottság azt is javasolja, hogy a tagállamok helyett a jövőben esetleg az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) dolgozza fel központilag a menekültkérelmeket. A megerősített szervezet működtethetné az új dublini rendszer elosztási mechanizmusát és felügyelné, hogy a tagállamok betartják-e menekültügyi szabályokat. Annak érdekében, hogy a dublini rendszerrel senki ne éljen vissza és a menedékkérelemét ne nyújthassa be több tagállamban, a testület azt javasolja, hogy a regisztrációt, az ujjlenyomatvételt és a menedékkérő számára kijelölt uniós tagállamban való tartózkodást tegyék egyes jogok biztosításának feltételévé. Timmermans úgy vélte, a válság megoldását gyengíti, hogy a tagállamok nem egyformán alkalmazták a közös migrációs szabályozást. Ahhoz, hogy bármelyik terv is életbe lépjen, a 28 EU-tagállamnak igent kell mondania. Csehország máris visszautasította a javaslatot.
Még nem tették közzé a Bizottság terveit, amikor Kósa Lajos, a honvédelmi és rendészeti bizottság fideszes elnöke közölte, az uniós politikusok nem tettek le a migránsok kötelező betelepítési kvótájáról, ezért kell a magyar törvényeket módosítani. A politikus a testület tegnapi ülése után úgy fogalmazott, Magyarország nem kér a betelepítési kvótából, mert lehetőségeit meghaladja, hogy tömegével ellásson olyan embereket, akik zömmel nem menekültek, hanem megélhetési bevándorlók, és végképp elutasítja azt, hogy mások döntsék el, kikkel kell a magyaroknak együtt élniük saját országunkban. Kósa ezúttal is kiállt a kormány kvótareferenduma mellett.
Miután a magyar hatóságok a korábbi 50-ről 20-ra csökkentették a naponta elbírált legális menekültügyi kérelmek számát, étlen-szomjan vár több mint száz menekült a röszkei tranzitzóna szerbiai oldalán, de már magyar területen - számolt be a hvg.hu. A magyar hatóságok nem gondoskodnak a napokig várakozó gyermekekről sem, de a helyszínen levő ENSZ-munkatársakat és a civil segítőket sem engedik a menekültkérelem beadására várók közelébe. A határrendészek nem engedték, hogy a civilek élelmiszert dobáljanak a menekülteknek, mert ezzel szabálytalanságot követnek el.
