Az EKINT 2016. február 8-án levélben fordult Trócsányi László igazságügyi miniszterhez, amelyben arról érdeklődött, milyen lépéseket tervez a magyar kormány az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Szabó and Vissy v Hungary ügyben kihirdetett ítéletét követően előállt jogi helyzet rendezésére. A miniszter az EKINT levelére, közjogi feladataiból következő kötelezettségét és az elemi udvariasság követelményét sértve, nem méltatta válaszra, ezért az Intézet további fórumokat keresve most Székely Lászlót, az alapvető jogok biztosát, és Darák Pétert, a Kúria elnökét kéri a szükséges lépések megtételére.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága az EKINT Intézet korábbi igazgatója, Szabó Máté, és az intézet egykori munkatársa, Vissy Beatrix ügyében 2016. január 12-én kihirdetett ítéletében kimondta, hogy a miniszteri engedély alapján végzett titkos megfigyelés hazai szabályozása az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 8. cikkében biztosított magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog sérelmét eredményezi.
Az ügynek szövevényes előélete van: két magyar állampolgár a Terrorelhárítási Központ potenciális megfigyelése miatt fordult előbb az Alkotmánybírósághoz, majd az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Személyes érintettségük alátámasztásáéra a tényleges megfigyelés igazolása helyett elegendőnek bizonyult a megfigyelés puszta lehetősége, ami egyébként a szabályozás jellege miatt bármely más állampolgár esetében is fennáll. A miniszter engedélye alapján a Terrorelhárítási Központ és a nemzetbiztonsági szolgálatok mindenfajta bírósági kontrollmechanizmus nélkül, szabadon végezhetnek titkos megfigyelést. Az Alkotmánybíróság az ügyben hozott 32/2013. (XI. 22.) AB határozatában azt állapította meg, hogy mindez nem ellentétes az Alaptörvénnyel, a strasbourgi Bíróság ítéletéből azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az Alkotmánybíróság által az Alaptörvény-értelmezésével biztosított alapjogvédelem szintje elmarad az emberi jogvédelem európai minimumától. Az EKINT a helyzet rendezése, és a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítése érdekében először a hatáskörrel rendelkező miniszterhez fordultunk, mivel azonban Trócsányi László nem válaszolt, az ítélet kikényszerítése érdekében kész minden létező jogvédelmi fórumot felkeresni.
Az alapvető jogok biztosának és a Kúria elnökének az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 32. § (2) bekezdése értelmében lehetősége van indítványt benyújtani, hogy az Alkotmánybíróság megvizsgálja az ítélettel érintett jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését.
