A politikus szerint az Együtt javaslata már az "Orbán-rezsim elnyomó puccsát leváltó alkotmányos forradalomra" való felkészülés jegyében készült. Az ellenzéki párt tisztességes választásokat akar, ezért szakértőkkel jelöltetné ki a választókerületeket, visszaszorítaná a kamupártokat, olyan szabályok bevezetését javasolják, amelyek biztosítják, hogy valamennyi párt a listán szerzett voksok arányában jusson képviselői helyhez. Szigetvári azzal érvelt, az NVI épületénél történteket választási csalásnak tekintik, ezért a kormánynak számos ponton változtatnia kell. "Aki 2016-ban csalt egy választáson, az 2018-ban is fog" - fogalmazott.
Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke szintén arányos, azonban alapvetően listás választási rendszer mellett érvelt, amelyből akár teljesen hiányozhatnak is az egyéni képviselők. Kiemelte, az elmúlt időszak alapján a koalíciós kormányzásban több erényt lát mint az "egypárti uralomban". Az MSZP-s politikus elfogadhatónak nevezte a parlamenti küszöb csökkentését, valamint egy második kamara kialakítását.
"A gombhoz varrták a kabátot" - fogalmazott Schiffer András azt érzékeltetve, hogy a választási rendszert a miniszterelnök kétszáz tagú parlamentre vonatkozó választási ígéretéhez igazítva alakították ki. Az LMP társelnöke a vegyes választási rendszert megtartaná, de 135 egyéni és 85 listás helyet biztosítana a Házban, a választókerületek határát szintén független bizottsággal jelöltetné ki és a levélben szavazást nem csak a határon túl élőknek biztosítaná.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke egyebek mellett lehetségesnek nevezte, hogy a 2 százalékot el nem érő pártokkal visszafizettetik az állami támogatást. Megjegyezte, saját, ám frakciójával nem egyeztetett álláspontja szerint el lehet gondolkozni azon, hogy a külföldön dolgozók is levélben szavazhassanak.
