Rogán Antal;Habony Árpád;letelepedési kötvény;NVI;

FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava

- Beidézték Rogánt és Habonyt

Meg lehet mutatni az Nemzeti Választási Irodánál balhézó kopaszok arcát, azok ugyanis épületen belül és kívül is közéleti szereplőnek számítanak. Erről Péterfalvi Attila beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság (NAIH) elnöke az Alkotmánybíróság korábbi döntését idézte, ami arról szólt, hogy a rendőrök arca mutatható-e a képeken, felvételeken vagy sem.

A testület akkor kimondta, a jelenkor eseményeinek a dokumentálása, illetve a közügyek szabad megvitatását biztosító alapjogok gyakorlása érdekében a közéleti szereplők személyiségi jogának védelme alacsonyabb szintű, mint a nem közéleti szereplőké.

Péterfalvi szerint a kopaszok arcát sem kell ezért kitakarni. Különösen az épületen belül készült fotókon nem, hiszen benn már végképp közéleti szereplők. Kiderült, az adatvédelmi hivatal nem vizsgálja a letelepedési kötvények kiadása körüli pénzmozgásokat - egyszerűen azért, mert erről hivatalból nem tud hatósági eljárást indítani, beadványban pedig még nem kezdeményezte senki. Az elnök viszont közölte, ha valaki le akar telepedni, és azért itt fizet, akkor az közpénz, így valamilyen fokú átláthatóság mindenképpen elengedhetetlen - fogalmazott. Arra figyelmeztetett, a személyes adatok védelméhez fűződő jog alapjog már beivódott a köztudatba, az viszont még nem ment át, hogy amikor az állam bármit csinál, ott fő szabály a nyilvánosság. Az állam "nem kegyet gyakorol, amikor adatot szolgáltat, hanem az a természetes". Az a kivételes, hogy valamiről ne mondja meg, hogy miért csinálja.

A letelepedési kötvények ügye csupán bizonyos körök számára átlátható. Erről már Tóbiás József beszélt tegnap. Az MSZP elnök-frakcióvezetője emlékeztetett, a kötvényekből csaknem 100 milliárd forint haszonra tettek szert "homályos hátterű" offshore cégek, pedig ennek a pénznek a költségvetésben lenne a helye, egészségügyre, oktatásra kellene költeni.

Eközben a gazdasági bizottság ellenőrző albizottsága csütörtök délelőttre beidézte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjét, Habony Árpádot, a kormányfő titokzatos tanácsadóját, illetve Michaeli Shabtai üzletembert. A jobbikos Volner János vezette testület az offshore cégek letelepedési kötvényből származó bevételeit szeretné vizsgálni. Azt ugyanis pontosan senki sem tudja, az üzletből mekkora hasznuk van ezeknek a társaságoknak. A legtöbb tulajdonosát sem ismerjük, hiszen ezeket adóparadicsomokban jegyezték be.

Rogán 2012 végén azért találta ki a konstrukciót, hogy a gazdag, de az Unióba nehezen bejutó embereknek pénzükért cserébe letelepedési engedélyt kapjanak, amivel aztán szabadon utazhatnak az EU-ban. A kötvényeket forgalmazó cégeket a fideszes politikus vezette parlamenti testület választotta ki. A miniszter és Habony várhatóan nem jelenik majd meg a csütörtöki ülésen.

A hatvanpusztai ügybe rövid távon biztosan nem fog belebukni az Orbán-kormány, ám a távolabbi jövőben káros lehet, hogy a korrupciós vádak már Orbán Viktort és családját is elérték - vélekedett Juhász Attila. A Political Capital elemzője úgy látja, a kulcskérdés az: a kormányfő-közeli birtok meddig tud a nyilvánosság előtt maradni, és az ellenzék milyen intenzitással foglalkozik az üggyel. Hatvanpuszta egyelőre napirenden van: az Együtt például a fehérvári kormányhivatal előtt tüntet majd a kormányfő vagyonosodása miatt. Sejthető ugyanis, hogy az édesapja tulajdonolta birtokot - amelyet papíron Mészáros Lőrinc bérel - Orbán igényei szerint újították fel - legalábbis az egykori oknyomozó, Ferenczi Krisztina feljegyzései erről árulkodnak.