Kína az idei évben a tervezett 6,5 százalékos GDP emelkedésnél nagyobb mértékben, 7-8 százalékkal kívánja emelni katonai kiadásait – jelentette be Peking múlt héten. A katonai költségvetés ezzel eléri a 150 milliárd dollárt. „A kínai katonai költségvetés tovább emelkedik ebben az évben, de ennek mértéke alacsonyabb lesz, mint a megelőző esztendőkben – közölte Fu Jing, a parlament elnöke. - Ez hét és nyolc százalék közé tehető”.
Hszi Csin-ping elnök a második világháború lezárása alkalmából megtartott tavaly szeptemberi katonai parádén már beszélt a hadsereg átalakításáról. Mint mondta, 300 ezerrel csökkentik a fegyveres erők létszámát. Nemcsak ez a bejelentése lepett meg sokakat, hanem az a mondata is, amely szerint hazája „sosem kíván hegemóniára törekedni a világban, s nem akar terjeszkedni”. Elmondta azt is, hazája nem akar szenvedést okozni más államoknak, s a világ „békés fejlődéséért” száll síkra. A 300 ezres csökkentést aligha érzi meg jelentősebben a kínai hadsereg, amelynek létszáma így is kétmillió fő.
Aggódik Japán
Hszi Csin-ping megnyugtatásnak szánt szavait sokan nem fogadták kitörő lelkesedéssel. Annál is inkább, mert akkor összesen 12 ezer katona vonult fel, s a meglehetősen széleskörű kínai fegyverarzenál minden csodáját bemutatták. Negyvenegynéhány különböző típusú harci eszköz 500 darabja volt látható, és repülőgépek több mint 20 típusából közel 200 húzott csíkot maga után a pekingi belváros egén. A felvonuló egységek között a szárazföldi erők, a légvédelem, a rakétavédelem, a tengerészgyalogos erők, továbbá a stratégiai csapásmérő, a kommunikációs és logisztikai, valamint fegyverzeti támogató erők egységei képviseltették magukat. Be akarták mutatni, milyen lélegzetelállító mértékben bővül és fejlődik a kínai hadiipar.
Kivált Japánban fogadták aggodalommal az erődemonstrációt, Peking és Tokió között már évek óta feszült a viszony egyes Dél-kínai-tengeri szigetek hovatartozása miatt. A japán sajtó akkor azt a következtetést vonta le, hogy Hszi elnök a felvonulással demonstrálni kívánta, ő a vezérkari főnök, s erős hadsereg élén áll.
A 7-8 százalék közötti arány, s a tervezett 141,45 milliárd eurós éves költségvetés alacsonyabb, mint az előző években, s ez az adat is azt bizonyítja, hogy a kínai gazdaság érezhető lelassulása a hadiiparba is beférkőzött, de azért az is látszik, Peking ügyel arra, hogy az emelkedés meghaladja a GDP gyarapodásának ütemét. A következő években-évtizedekben a GDP további folyamatos lassulása várható, 2020 után körülbelül 5 százalékos lesz az emelkedés. Peking csak legyint a kérdést firtató aggódó megjegyzésekre, azt hangoztatván, hogy az országban alacsonyabb az egy főre jutó hadi kiadás mértéke, mint más országokban, így az Egyesült Államokban, illetve Japánban, s Kína a GDP-nek csak másfél százalékát fordítja erre a célra, ami alacsonyabb a világ 2,6 százalékos átlagánál.
Az adatok azt egyértelműsítik, hogy a katonai kiadások aránya évről évre nőttön nő. A bruttó nemzeti termék 2015-ben 6,9 százalékkal emelkedett, ami 25 év óta a legrosszabb adat, a katonai költségvetést ehhez képest körülbelül 10,1 százalékkal növelték. 2014-ben a GDP-gyarapodás 7,3 százalék volt, a katonai költségvetést azonban 12,2 százalékkal, ennél tehát majdnem öt százalékkal nagyobb mértékben emelték. „A védelmi költségvetés valójában nem a gazdaságihoz kötődik. Az országban politikai konszenzus született arról, hogy a katonai büdzsé szent és sérthetetlen” – nyilatkozta egy szakértő a The Diplomat című szaklapnak. Szakértők már korábban is figyelmeztettek arra, hogy Peking szomszédai számára nagyon is aggasztó fejlemény a katonai büdzsé ily mértékű emelése. „Különösen Japán számára rossz hírek ezek” – nyilatkozta még 2014-ben a Reutersnek a sidney-i Lowy Intézet biztonsági szakértője.
Hogy valójában mekkora a kínai katonai költségvetés, arról csak ugyanolyan becslések látnak napvilágot, mint arról, hogy mekkora a GDP emelkedése, hiszen sokan kételkednek abban, hogy a gazdaság növekedésére vonatkozó adatok tényleg megfelelnek-e a valóságnak. Szakértők abból indulnak ki, hogy a védelmi büdzsére vonatkozó összeg nem foglalja magában a haditengerészetre fordított összegeket, a fegyverimportot, a kutatás-fejlesztésre vonatkozó számokat, a kínai hadsereg stratégiai erejére fordított kiadásokat. Olyan véleményeket is hallani, amelyek szerint a valós szám 40-55 százalékkal magasabb a hivatalosan közöltnél.
Nagyobb hadi jelenlét?
A 7-8 százalékos emelés nincs a kínai nacionalisták ínyére. A bulvárlap, a The Global Times múlt héten figyelmeztetett arra, folytatni kellene azt a gyakorlatot, amely szerint kétszámjegyű összeggel emelik a katonai kiadásokat. A lap egyenesen felszólította Pekinget, küldjön több fegyvert, hadihajót a Dél-kínai-tengerre, hogy „ellensúlyozza Washington katonai jelenlétét”. Ni Le-hsziong, a Sanghaji Egyetem politika- és hadtudományi szakértője a Washington Postnak elmondta, ő azt várta, hogy az emelés 12-15 százalékos lesz, mert csak így lehetne „választ adni a regionális feszültségekre”. Szerinte a vártnál alacsonyabb emeléssel Peking azt az üzenetet küldi az Egyesült Államoknak, valamint a Nyugatnak, hogy békés eszközökkel akarja megoldani a nemzetközi vitákat. „A másik ok pedig az, hogy rossz helyzetbe került a kínai gazdaság” – fejtette ki.
A jelentős gyarapodás ellenére számos a kínai hadseregnek számos nehézséggel kell megküzdenie. Az ország katonái már több mint három évtized óta nem vettek részt semmiféle katonai műveletben, s szakértők egyértelműen úgy látják, hogy felkészültségük hagy is kívánnivalót maga után. A katonák felkészítésében ugyanis túlságosan is fontos szerepet játszik az ideológiai kiképzés. „A hadsereg tagjai idejük mintegy negyven százalékát politikai tréninggel töltik” – mondta Ian Easton, a Project 2409 intézet szakértője.
Korrupció a katonaságnál
A másik súlyos gond a hadseregnél tapasztalható korrupció. Hszi Csin-ping elnöksége legfontosabb feladatának a pénzügyi visszaélésekkel szembeni küzdelmet jelölte meg, ám már színre lépése előtt érzékelhető volt, hogy valami nincs rendjén a hadsereg háza táján. 2012-ben Liu Jüen tábornok egy előadásában úgy foglalt állást, az ország hadseregét egyetlen más állam sem tudná legyőzni. Erre csak egyvalami lehet képes, ráadásul valódi harc nélkül: a korrupció. Aki az országban a fegyveres erők tagja lesz, az egy sor állami kedvezményben részesül. Katonának lenni kiváltság, s fontos kedvezményekben részesül a hadsereg minden tagja. A hivatalos sorozási eljárást azonban ki lehet kerülni – némi kenőpénz fejében. Ennek összege akár a 10 ezer dollárt is elérheti.
Hszi Csin-ping hatalomra kerülése után egy ideig a hadsereg mentesült a korrupció elleni fellépéstől. Pontosabban nem volt ezekről hír, mert Peking ügyel arra, ne essen csorba a fegyveres erők tekintélyén. Annyit azért tudni lehetett, hogy már 2013-ban sok tisztet küldtek nyugdíjba, nem csak meglett koruk miatt. 2014 után aztán felgyorsult a korrupt tisztek elleni fellépés, kivált azután, hogy Hszi elnök bejelentette: a hadsereg a korábbinál alaposabb felülvizsgálatra szorul, s biztosítani kell azt, hogy átültessék a gyakorlatba a korrupcióellenes intézkedéseket. Ebben az évben bíróság elé vitték Hszü Caj-hou tábornokot, aki a vádak szerint több millió jüanért árult rendfokozatot a hadseregben. A katonaság logisztikai osztályának helyettes vezetőjét azért tartóztatták le, mert egyebek mellett katonai földterületekkel kereskedett.