A jelenlegi 24-ről 30 százalékra kell emelni az ipar arányát a GDP-ben 2020-ig - adta ki a napokban a jelszót Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint ez a nagyra vágyó terv, amely Irinyi József nevét viseli, az új iparstratégia fő fejlesztési irányát jelöli ki. Olyan nemzeti ipar fejlesztése mellett teszi le a voksot, amely jelentősen épít az innovációra, és segíti az új munkahelyek létrehozását, támogatja a hazai vállalatok verseny- és exportképességét, amelytől a magyar gazdaság válságálló képességének növekedését remélik. Csakhogy - mutattak rá gazdasági elemzők - a válságot a világban és természetesen Magyarországon is a szolgáltató ágazatok vészelték át legjobban. Az elmúlt 6 év tapasztalatai alapján azonban az sem elképzelhetetlen, hogy más ágazatok, mint például a kereskedelem vagy a pénzügyi szektor visszaszorításával is rásegíthet a kormány az ipar arányának növekedéséhez a GDP-ben. Az Irinyi tervet bemutató tájékoztatóján Varga Mihály azt is közölte, hogy az unióban jelenleg átlagosan 17 százalékos az ipari termelés aránya, amit 20 százalékra akarnak növelni. A közösség legfejlettebb államaiban az ipar aránya átlagosan 15-20 százalék.
Egyébként az iparosítási a stratégia meghatározó területei elég vegyes képet mutatnak idesorolják a járműgyártást, a specializált gép- és járműgyártást, a 3D-nyomtatást, az elektronikát és a nanotechnológiát. Emellett még az egészséggazdaságra és a turizmusra, az élelmiszeriparra, a zöldgazdaságra, az infokommunikációs szektorra összpontosítanak, ahol a jövő útjának az ipari digitalizációt nevezték.
A miniszter kiszámítható gazdaságpolitikát és az unióban is versenyképes gazdaság megteremtését ígérte. Ehhez azonban gyökeres fordulatra lenne szükség, hiszen a működő tőke éppen a jogi és gazdaságpolitikai környezet kiszámíthatatlansága miatt marad távol Magyarországtól.
Az új munkahelyek teremtésének szándéka dicséretes és az uniós irányelvekhez is illeszkedik, csak az a gond vele, hogy a korszerű ipar egyre inkább automatizált, számos robotot használ, és egyre kevesebb foglalkoztatottat igényel - nyilatkozta a Népszavának Némethné Pál Katalin. A GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője szerint az az elképzelés, hogy az ipari termelés bővítése jelentős új munkahely teremtéssel jár, legalább száz évvel elmarad a jelenleg uralkodó tendenciáktól. A gazdaságkutató érthetetlennek nevezte ezt a programot, és erős lobbi hatásokat feltételezett a háttérben. Azt sem tartotta kizártnak, hogy a megígért évi 100 milliárd forintos támogatás nyertesei sem feltétlenül a valódi teljesítményük alapján juthatnak majd pénzhez. Annak pedig egy piacgazdaságban nem sok értelme van, ha a kormány jelöli ki, melyek lesznek a nyertes ágazatok. Versenyben, teljesítmények alapján kellene eldőlnie az ágazatok rangsorának.
Az autógyártás kiemelése azért is fölösleges, mert az különösen piacérzékeny szegmens - magyarázta a gazdaságkutató. A kormánynak nem sok ráhatása van arra, hogy mit fejlesztenek vagy sem, hiszen ezek a cégek még a szakemberképzést is nagy részt maguk oldják meg. Éppen a nemzetgazdasági tárca jelezte: túlságosan orrnehézzé vált a hazai ipar a személygépkocsi gyártás miatt. Akkor mi szükség van további fejlesztésre, és a közpénzből történő támogatásra - tette fel a kérdést Némethné Pál Katalin.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az elektronikai ipar néhány éve jelentős mértékben kivonult agyarországról, és helyezte át súlypontját tőlünk keletebbre. Ráadásul ez egy roppant dinamikusan fejlődő iparág, villámgyorsan követik egymást az újabbnál újabb termékek, konstrukciók, felhasználási területek.
