Hétfőn megálmodta a Párt első embere, kedden már el is fogadta a jobb híján „parlamenti” többségnek nevezett szavazógép a jegybank alapítványainak és gazdasági társaságainak adatait gyakorlatilag titkosító törvényt. Közérthetően: a „zemberek”, a keményen dolgozó kisemberek, akikről idei évértékelőjében a Vezér már szót sem ejtett, nem tudhatják meg, hogy Matolcsy György mire is költi 250 milliárd forintunkat.
Ugyancsak elfogadták a posta gazdálkodását elrejtő jogszabályt is. Igaz, mindkettő sérti a két vasútállomás között Szájer József laptopján összeeszkábált úgynevezett „alaptörvényt”, de hát ennyi pénzért azért már fideszes politikusok is lehajolnak. Ha a Paks II. szerződéseinek titkosítását is idevesszük, már miért ne vennénk, ott is a mi pénzünkről van szó, akkor itt már nehéz véletlenekről beszélni.
A mai fiatalok már sajnos nemigen olvassák a Hóman Bálintok, Donáth Györgyök „munkásságának” is köszönhetően a Don-kanyarba hurcolt és ott megfagyott Rejtő Jenő regényeit. Egyik legnépszerűbb hőse, Fülig Jimmy egy maláj birkózóval történt kisebb nézeteltérését követően, miután az elalélt bajnokot elhelyezte a padlaton, fanyarul megjegyezte: mégsem lehet minden pofon mellé rendőrt állítani.
Nos, nekem a Fidesz egyre kényszeresebb titkosítási mániájáról az jutott eszembe, hogy Orbán Viktor és cimborái talán – főleg a megalázó salgótarjáni vereség, meg a nem lanyhuló tiltakozóhullám láttán – mégsem annyira biztosak a 2018-as elsöprő győzelmükben. Ki tudja, az is megfordulhatott a fejükben, hogy nem ők kerülnek kormányra, és akkor utódaik nem tehetnek mást, mint az ország előre kitervelten, folytatólagosan elkövetett fosztogatása miatt, netán majd egy valóban független legfőbb ügyész vezetésével, vizsgálatot indítanak ellenük.
Ezért aztán Fülig Viki úgy döntött, minden lenyúlás mellé egy jogszabályt állítanak. Mert nem állítom, csak az a véleményem, hogy nehéz mással magyarázni például a jegybanki alapítványok százmilliárdjainak titkosítását mint azzal, hogy ne lehessen követni, hogyan lesz a közpénzből magánvagyon.
Persze az élet rácáfolhat az irodalomra, és ki tudja, egyszer talán mégis minden lenyúlás mellé rendőrt állítanak majd.
