Még a szakértőket is meglepte a tavalyi lakásépítési hullámvölgy: mindössze 7 612 új lakóingatlanba költözhettek be a lakók. Ennél valamivel kevesebb új otthon csak 2013-ban készült el, akkor 100 éves negatív rekordot produkálva. A kiadott lakásépítési engedélyek száma ugyanakkor 2015-ben 12 515 darab volt, 30 százalékkal több a 2014. évinél - áll a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentésében. A feltűnően nagy különbség oka az, hogy sokan előre kérték ki az építési engedélyüket, amely 5 évig volt érvényes. A jogszabály módosítást követően - 2016. januárjától - azonban már nincs szükség építési engedélyre, de ezt sokan félreértelmezik. Ugyanis az építészszakma többsége által is kritizált kormányzati lépés nem vonatkozik a különféle hatósági engedélyekre. Így továbbra is be kell szerezni a tűzoltóságtól egészen a környezetvédelmi hatóságig, illetve a lakossági szolgáltatókig a szükséges hozzájárulásokat.
Az új lakások áfájának 27 százalékról 5 százalékra történő csökkentésétől a kormányzat és a lakosság egyaránt az ingatlanárak mérséklődését várta. Csakhogy ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. Az ingatlanpiac ugyanis szabadáras, így szinte lehetetlen "igennel", vagy "nemmel" válaszolni arra kérdésre, hogy az építőipar tovább adja-e a 22 százalékpontos áfa-különbözetet, illetve annak legalább egy részét a fogyasztónak vagy sem - jegyezte meg a Népszava megkeresésére Borsi László ingatlanszakértő. A kormányzat is leküzdhetetlen akadállyal találja szembe magát, ha ezt tételesen ellenőrizni akarja, mivel 30-35 ezer vállalkozást kellene tüzetesen átvizsgálni ehhez, ami aligha lehetséges. Viszont a bevett gyakorlat az, hogy a vállalkozók a számukra elfogadható nettó árat írják rá a számlákra, és ahhoz adják hozzá a törvényben is rögzített forgalmi adót. Éppen ezért lehetetlen megmondani, hogy most akkor az áfa-csökkentés mértékével olcsóbban adták-e az ingatlant, vagy sem? Ráadásul a társasházaknál már a tervezőasztalon megkezdődik a lakások értékesítése - többnyire akciósnak mondott áron - majd az építkezés előrehaladtával az árak is változnak, kereslettől függően lefelé, vagy éppen felfelé - mondta Borsi László.
Jelenleg jószerivel csak kizárólag a beruházón, illetve az építési vállalkozón múlik, lemond-e az áfa csökkentésen keletkező hasznának legalább egy részéről vagy sem. A csok viszont ezzel ellenkező irányba hat, hiszen növeli a keresletet, és ezáltal felhajtotta az árakat is. Ez még akkor is igaz, ha az eltelt majdnem két hónap során nemigen tolongtak a bankokban a támogatást igénylők. Eddig még 10 ezren sem érdeklődtek a pénzintézeteknél a támogatott lakáshitel után, aminek az is az oka lehetett, hogy szinte hetente változtak a szabályok. Ha a jelenlegit jóval meghaladó kereslet nagyságrendekkel megnövelné a beruházási kedvet, és kínálati verseny alakulna ki, akkor sok vállalkozó dönthetne úgy, hogy átad az áfa-csökkentéséből származó különbözetéből a vevőknek is.
Erre már utalnak is bizonyos jelek, mert több irodaberuházással foglalkozó cég is érdeklődni kezdett lakásépítések iránt, elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban - jegyezte meg Borsi László.
A csok-tól a kormány és a szakemberek egyaránt mintegy 15 ezer új lakást várnak, ám ez a mennyiség is inkább csak az árak szinten tartásához lesz elegendő. Talán egy-másfél év múlva várható az új lakások árának érzékelhető csökkenése is.
Borsi László véleménye ugyanakkor az, hogy a közmunkások számára is lehetővé tett 10 millió forintos támogatás, az új lakások vásárlásra és -építésére nem oldja meg a gondjaikat, mert az ingatlan fenntartására már nem lesz pénzük. Az új ingatlanok vásárlására és a tulajdonszerzés erőltetése helyett az ő esetükben, de más rétegeknél is inkább a lakhatási támogatást kellene előtérbe helyezni, ami növelhetné a munkaerő mobilitását is.
