Szíria;Bassár el-Aszad;békekonferencia;Iszlám Állam (IS);

- Békecsúcs Szíriáról rossz előjelekkel

Nem kezdődik túlságosan jó előjelekkel a Genfbe mára tervezett szíriai békekonferencia. Lényegében csak az utolsó utáni pillanatban dől el, mely csoportok vesznek részt a polgárháború sújtotta ország sorsáról szóló béketárgyalásokon. Az a szíriai ellenzéki csoport, amelyek a Bassár el-Aszad elnök legitim ellenzékének tartja magát, ugyanis még nem döntött arról, részt vesz-e a megbeszéléseken. Erről még tegnap este is egyeztettek Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban.

A decemberben létrejött koalíció ragaszkodik ahhoz, hogy az ellenzék egyedüli képviselőjeként ismerjék el a genfi megbeszélések során. Csakhogy kedden több más ellenzéki csoportnak is meghívót küldtek a svájci megbeszélésekre. Az ellenzéki szövetség az ENSZ különmegbízottjától, Staffan de Misturától várt magyarázatot az ügyben. Az ellenzéki koalíció követelései között szerepel az is, hogy Genfben humanitárius kérdésekről is szót ejtsenek.

A szíriai békekonferenciát hétfőn akarták megkezdeni, de az egyes csoportok közötti folyamatos torzsalkodások miatt péntekre halasztották. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője felszólította a feleket, használják ki „a történelmi esélyt”, s ne támasszanak különféle előfeltételeket. A tervek szerint a tárgyalások megkezdése után tűzszünet lép életbe Szíriában. A későbbiekben nemzeti egységkormányt hoznának létre, illetve megszerveznék a választásokat. De Mistura kedden küldte ki a meghívót a különböző csoportoknak, ő maga azonban nem nyilatkozott arról, pontosan kiket is invitált a rendkívül fontos rendezvényre.

Nemcsak az országban harcoló felek között nincs összhang, hanem a békekonferencia sikere fölött bábáskodó államok között sem. Miközben Oroszország szerint a megbeszéléseknek csak akkor van értelme, ha a szíriai kurdok is képviseltetik magukat, Törökország erről hallani sem akar. A szíriai polgárháború 2011-ben kezdődött a Bassár el-Aszad elleni tüntetésekkel. Az ország azóta az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet felvonulási terepévé vált, s több mint 250 ezer ember vesztette életét, több millióan pedig elmenekültek az országból.

Komoly diplomáciai feszültséghez vezetett Berlin és Moszkva viszonyában egy fiatal, orosz gyökerekkel rendelkező lány állítólagos megerőszakolásának ügye. Szergej Lavrov ugyanis azzal vádolta a német hatóságokat, hogy el akarták tusolni a botrányt. Megnyilatkozását nemcsak a német kormányoldalon fogadták felháborodással, az ellenzék is élesen bírálta az orosz diplomácia vezetőjét.