Horrortörténet miatt alakult ki diplomáciai feszültség Németország és Oroszország között. Múlt héten Berlinben nyoma veszett a 13 éves Lisa F-nek. Szülei plakátok és fényképek közzétételével próbált a lány nyomára bukkanni. Amikor aztán váratlanul előkerült, azt állította, többen körbevették, egy lakásra vitték, ahol megerőszakolták. Állítása szerint elrablói kevéssé uralták a német nyelvet, „déli országból érkezhettek”. Vagyis a szilveszteri kölni események mintájára arra utalt, hogy a tettesek bevándorlók lehettek.
A rendőrség kivizsgálta az ügyet, de arra jutott, hogy a lány önszántából ment el otthonról, ráadásul nem is először volt példa erre. Martin Steltner igazságügyi szóvivő kijelentette, minden jel arra vall, hogy rossz társaságba keveredett. A lányt többféle vizsgálatnak is alávetették, de nem utalt jel arra, hogy megerőszakolták volna. Lisa F. családja azonban Oroszországból származik, s az ottani média leplezetlen érdeklődést mutatott az eset után, s egészen másként tálalta az ügyet. A lapok azt írják, a lánnyal „szexrabszolgaként” bánt több menekült, Berlin azonban „el akarja tusolni az ügyet”.
Az ügybe az orosz kormány is bekapcsolódott, Szergej Lavrov külügyminiszter úgy foglalt állást, a német hatóságok „tendenciózusan” viselkednek Moszkvával szemben. Szerinte „a mi Liza lányunk” nem hagyhatta el önszántából otthonát harminc órára, s különben is, a hatóságok valójában az egész témát el akarják kenni, mindezt belpolitikai okokból, hiszen – amint az orosz diplomácia vezetője közvetetten utalt rá -, amúgy is feszült a viszony a német nagykoalíció pártjai között a menekültválság eltérő megítélése miatt.
Talán az egész ügynek nem lett volna semmi egyéb következménye, ha Lavrov nem emel szót a témában, s nem állítja be tájékozottabbnak magát az ügyben vizsgálódó német hatóságoknál is. A német kormány bírálata, illetve az eltusolás vádja azonban a politikai élet egy sor képviselőjénél kiverte a biztosítékot. Norbert Röttgen, a kereszténydemokrata CDU képviselője, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke egyenesen úgy foglalt állást, „a manipulációk és igaztalan állítások hozzátartoznak az orosz vezetés azon törekvéséhez, hogy ellenségképeket teremtsen”. A Die Weltnek elmondta, ez az eset is csak azt mutatja, hogy a Kreml számára fontosabb a belpolitika a más államokhoz fűződő kapcsolatoknál.
A német kormány óva intette Moszkvát attól, hogy belpolitikai célokra használja fel a történéseket. „Ezt semmi sem indokolja, s nem is lenne szabad ilyen irányba vinni az ügyet” – hangoztatta Steffen Seibert berlini kormányszóvivő. Hozzátette, az illetékes igazságügyi hatóságoknak „nyugalomban és külső zavarok nélkül” kell az ügyben eljárniuk. Az SPD frakciójának külpolitikai kérdésekben illetékes szóvivője, Niels Annen a rendőrségnek abból az állításából indult ki, hogy az orosz sajtó közléseivel szemben nemcsak túszejtésről, nemi erőszakról sem volt szó. „Teljesen elfogadhatatlan Szergej Lavrovnak az az állítása, mely szerint az illetékesek el akarták tusolni az esetet.
Kifejtette, semmi sem indokolja, hogy az orosz kormány beavatkozzon az ügybe. „Nem illetékes ebben, de egyéb okok sem magyarázzák ezt” – fejtette ki Annen. Az orosz külügyminiszter nem keveredhet annak a gyanújába, hogy közös ügyet szolgál a németországi unióellenes és jobboldali radikális erőkkel. „Az a tény, hogy Lavrov megpróbál a németországi oroszok képviselőjeként fellépni, s politikai célokra felhasználni őket, azért is elfogadhatatlan, mert egy fiatal német állampolgárról és családjáról van szó” – fejtette ki.
Nemcsak a kormány részéről fogadták felháborodva az orosz külügyek irányítójának mondatait. Az ellenzék szintén elítélte Lavrov megnyilatkozását. Stefan Liebich, aki a Balpárt külügyi bizottságbeli képviselője ugyancsak a Die Weltnek mondta el: aggodalomra ad okot, ha Oroszország Németország polgáraiért érzi felelősnek magát. Komoly hibának érzi, ha az orosz külügyminiszter átveszi a jobboldali radikálisok retorikáját, s azt állítja, hogy a berlini rendőrség el akar titkolni valamit. Megfogalmazása szerint Lavrovnak az a kijelentése, amely szerint Németország „szőnyeg alá akarja söpörni a migráció problémáját, a valóság elferdítését szolgálja”.
Kifejtette, nem kíván arról elmélkedni, mi állhat az orosz magatartás hátterében, azt azonban feladatának érzi, hogy síkra szálljon azért: a két ország ismét normálisan viselkedjen egymással. A politikus rámutatott, az ilyen megnyilatkozásokkal a szélsőjobb, az Alternatíva (AfD), a muzulmánellenes mozgalom, a Pegida, valamint az újnáci Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) malmára hajtják a vizet.
A németországi orosz ajkú lakosság körében nagyon gyorsan híre ment a lány történetének, állítólagos elrablásának és megerőszakolásának. Szombaton néhány százan az utcára is vonultak, s némelyikük a berlini kancellári hivatal előtt nagy transzparensen hirdette: „Lisa, veled vagyunk”, illetve „Veszélyben vannak a gyermekeink”. Vasárnap is tartottak megmozdulásokat, néhány száz fő részvételével, ezúttal Bajorországban, valamint Baden-Württemberg tartományban. Az egész történet nyilvánvalóan kapóra jött a muzulmánok ellen hetente tüntetéseket szervező Pegida, illetve az NPD számára is, hiszen e szervezetek minden rossz okozójának az iszlám bevándorlókat tüntetik fel.
Nem minden németországi oroszokat képviselő szervezet állt azonban ki a megmozdulások mellett. Az Oroszországi Németek Egylete elhatárolódott a tüntetésektől. Elnökségének állásfoglalásában kifejtette, minden egyéb állítással szemben a szervezetnek semmi köze a megmozdulásokhoz, a szervezésében sem vett részt. Felmerül a kérdés, mégis ki szervezte a tüntetéseket? Az orosz nyelvű felhívások a közösségi oldalakon terjedtek futótűzként. „Figyelem, háborúban vagyunk” – írták ismeretlenek. Az egylet szerint Németország területén mintegy négymillió olyan személy él, aki valamiként kötődik vagy kötődött Oroszországhoz.
Némelyiküket kitelepítették, elűzték onnan, mások egykor önszántukból hagyták el a Szovjetuniót, s telepedtek le Németországban. A józanabbul gondolkodó németországi oroszok attól tartanak, hogy ezeknek a szélsőséges megnyilatkozásoknak éppen ők isszák meg a levét, hiszen lejárathatják a közösség tagjait. „A jelek szerint léteznek olyan erők, amelyek Németország társadalmi destabilizálásában érdekeltek. Nem mehetünk bele semmiféle provokációba. Minden erőnkkel támogatjuk a stabil és demokratikus Németországot” – hangoztatta a szervezet.
Akadt azonban olyan szereplő is, aki némi iróniával kezelte az egész ügyet – emlékeztetett a Die Welt. A német külügyi tárca szóvivője, Martin Schäfer állásfoglalásában „örömét” fejezte ki annak kapcsán, hogy az orosz kormányzat „síkra száll az ügy felderítéséért, a tárgyilagosságért, az igazságszolgáltatás átláthatóságáért Németországban”. Schäfer azonban némi éllel hozzátette, bízik benne, hogy Moszkva elkötelezettsége nemcsak ebben az esetben érvényesül – utalván a meglehetősen átláthatatlan és nem éppen a helyi igazságszolgáltatás elfogulatlanságát bizonyító oroszországi történésekre.
A német külügyi szóvivő úgy vélte, a német polgárok pontosan tudják, mekkora jelentőséget tulajdonítsanak Lavrov kijelentésének. Mint mondta, igaz a mondás: „A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát”. Német diplomáciai körök szerint Lavrov nem teljesen önszántából cselekedett, hanem orosz belpolitikai nyomásra.