Sikeres és fenntartható a költségvetési kiigazítás 2013 óta - tolmácsolta a kormányzati álláspontot Lepsényi István a Világgazdaság tegnapi konferenciáján. A nemzetgazdasági tárca nemrégen kinevezett gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, aki évtizedekig Magyarország egyik legeredményesebb topmenedzsere volt, a másik oldalra átülve már arra volt büszke, hogy úgymond hazánk gazdasági növekedése megelőzi az európai átlagot.
Ezt az állítást Bod Péter Ákos, az Antall-kormány ipari és kereskedelmi minisztere, a későbbi jegybankelnök egyértelműen cáfolta. Az elmúlt tíz évben évi 1-1,5 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ami pontosan az uniós átlag. Nem az EU-átlag a fontos, hanem a visegrádi országoké, amelyekhez képest gyengébben szereplünk - tette hozzá. A Corvinus Egyetem professzora arra is figyelmeztetett, hogy ha nagyon lemennek az olajárak, akkor a frissen szerzett keleti barátaink egy része komoly bajba kerül. „Nem az orbáni átok éri el őket, és nem ezért buknak meg a kiválasztott barátaink, hanem azért, mert a régió sérülékeny” - utalt a szakember a keleti nyitás országaival való kitüntetett szerepet kapó kormányzati kapcsolatainkra.
Ugyancsak kételkedett Lepsényi István bizakodó kijelentésének igazságtartalmában Chikán Attila akadémikus, egyetemi tanár is. Az első Orbán-kormány gazdasági minisztere rámutatott arra, hogy a modern közgazdasági elméletek szerint a tartós növekedési pályához stabil, normateremtő intézményekre, a humán tőkébe való beruházásra, korrupciómentességre és versengő piacokra van szükség. Ezek a feltételek viszont nálunk nem teljesülnek. Az a rendszer, ami lenyomja a munka termelékenységét, tartósan negatív hatással van a növekedésre is. A magyar gazdaság különböző mentőövekre szorul – elsősorban az EU-ra –, hogy növekedjen. Ha előrehozzuk az EU-pénzek lehívását, az legalább annyira szolgálja a 2018-as választásokra való felkészülést, mint azt, hogy a növekedés nagyobb legyen - mondta Chikán.
A gyakran hangoztatott foglalkoztatottság növekedése is szóba került a tanácskozáson. Ezzel kapcsolatban Lepsényi István elismerte: Magyarország nyugati részében már a gazdaság növekedését akadályozhatja, hogy nincs elég képzett munkaerő.
Ehhez kapcsolódva Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke közölte, hogy több százezer ember elvándorlása is hozzájárult a munkaerőhiányhoz. Viszont szerinte nagyon jelentős általános bérnövekedésre nem képes a magyar gazdaság, mivel nagyon sok vállalat az életben maradás határán táncol, amely cégnek pedig nyeresége van, az inkább beruházna, és nem a működési költségeit növelné. Az ismert HR-szakember is elismerte azonban, hogy Magyarország és a nyugat-európai országok közötti nagy bérkülönbség olyan elszívó hatást jelent, amit csökkenteni kell. Ezzel szemben Lajtai György szakszervezeti tanácsadó, közgazdász úgy látja, hogy a munkaerőhiány a nyomott bérszínvonal orvoslását is elősegítheti, és hozzátette: egy sor olyan ágazat van Magyarországon, ahol a bértermelékenységi mutató értéke 50 százalékkal magasabb, mint Németországban vagy Ausztriában. Lajtai György szerint vége az olcsó munkaerő korának az egész visegrádi régióban.
A témához hozzászólva Sinkó Ottó, a Videoton vezérigazgatója úgy fogalmazott: a béremelés nem elég a kivándorlás megállításához. Eddig is emeltük a béreket, messze az átlag felett, de ennek korlátozott a hatása, mert akkora a különbség a magyar és a nyugat-európai bérszínvonal között - mondta a topmenedzser. Sinkó Ottó beszélt arról is, hogy nagyok a kétségei azzal kapcsolatban, hogy a hitelezés felpörgetése megoldást hoz-e a gazdaság élénkítésére. Az EU-forrásokról szólva hozzátette: „gond az, ha azt gondoljuk, hogy az EU-forrás adja meg majd a versenyképességet”. A támogatásokra épített növekedést alapvetően hibás koncepciónak nevezte. Hasonlóan vélekedett Székely Zsolt, a Révész Csoport vezérigazgatója is, aki szerint a 2008-as hitelpiaci válság legnagyobb oka a nyakló nélküli hitelezés volt. Úgy látja, az MNB hitelprogramja hasonló helyzetet eredményezhet: valós teljesítménynövelés nélkül juthatnak pénzhez vállalkozások.
A vállalkozói véleményeket meg se hallva ugyanakkor Fábián Gergely az MNB igazgatója kijelentette: a tartós növekedéshez hitelezés kell, ugyanis a hitelezés nélküli kilábalás rossz állapotnak tekinthető. A közeljövő kihívásának a piaci hitelezés helyreállítását nevezte meg, mivel az MNB szerint 6 százalék feletti éves vállalati hiteldinamika kell a tartós gazdasági felzárkózáshoz.