Aszódi megjegyezte a legfontosabb a turbinák kiválasztása és ebben szerephez juthat akár a Siemens, vagy a GE-Alstom is. Ha ezeknek a cégeknek a mérnökei versenyeznek egymással, az mindenképpen a minőséget szolgálja - vélte a kormánybiztos.
Ezeket a szerződéseket az orosz fél köti meg, de az államközi szerződésben szerepel, hogy 40 százalékban Magyarországon aktív cégek is részt vesznek a beruházásban. Aszódi szerint a források megvannak, azokat nem érintik az orosz pénzügyi nehézségek. Az orosz pénzügyminisztérium közleményt is kiadott, amelyben hangsúlyozta, hogy a paksi projekthez szükséges 10 milliárd eurót 2014-ben félretették.
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (ep) képviselője a Népszavának elmondta, Brüsszel azért indított kötelezettségszegési eljárást, mert a teljes beruházást pályáztatás nélkül adták oda a kormányzat a Roszatomnak. Ezen nem változtat, ha a fővállalkozó pályáztatja az alvállalkozókat.
Az orosz cégnek ráadásul az az érdeke, hogy a legolcsóbb ajánlatot fogadja el, hiszen egy előre megállapított összegért vállalta el a munkát. Jávor szerint ezért kérdéses, hogy a legjobb minőséget beszállító cégeket választja-e a fővállalkozó.
Az ep képviselő szerint a 40 százalékos magyar kivitelezői részvétel sosem volt megalapozott és ha Magyarországon aktív multik bedolgoznak az erőműbe, az nehezen értelmezhető magyar részvételnek. A szorosan vett magyar ipar nem is rendelkezik a beruházás értékének nagyobb részét jelentő gépészeti berendezések gyártásához megfelelő kapacitásokkal.
Oroszország és a paksi bővítést hitelező állami Vnyesekonombank is pénzügyi gondokkal küzd, így Aszódi Attila derűlátásával ellentétben, egyre bizonytalanabb a Paks II. beruházás finanszírozása.