Véleményük szerint az MNB-alapítványok által felhasznált közpénz ellenőrizetlen forrásként jelenik meg a szigorúan szabályozott felsőoktatási piacon: felhasználásuknál sem a közpénzügyi, sem az akkreditációs szabályok nem érvényesülnek. Sérül a támogatott intézmények autonómiája, mivel a pénzügyi támogatás elnyerése és megőrzése érdekében alkalmazkodniuk kell az „adományozó” nyílt vagy burkolt elvárásaihoz, amelyek a programok tartalma mellett a személyi feltételekre is kiterjednek - írja a december 10-én keltezett, de csak tegnap nyilvánosságra került levelében a számos akadémiai rendes, illetve levelező tagot, akadémiai doktort felvonultató grémium. Az aláírók között található többek közt Bod Péter Ákos, Csaba László, Kornai János, Chikán Attila, Bokros Lajos, Palánkai Tibor, Király Júlia, Mellár Tamás is.
A bizottság állásfoglalása szerint az MNB-nek és Pallas Athéné nevű alapítványainak a gyakorlata a közpénz-felhasználás olyan normáinak, mint átláthatóság, megalapozottság, elszámoltathatóság, hatékonyság nem felel meg. Az MNB és oktatási alapítványai minden megkötöttség nélkül, a nyilvánosságot és a szakmai kontrollt elkerülve, rejtett és átláthatatlan döntési folyamatok eredményeként jelentős forrásokat tudnak felhasználni. Az MNB alapítványi programjai deklaráltan egyfajta közgazdasági nézetrendszert kívánnak uralkodóvá tenni, amit a felsőoktatásban történő térfoglalással próbál megvalósítani. (Még idén megalakulhat - gyanús a névazonosság -, a Pallas Athéné állami egyetem.)
A szigorúan ellenőrzött, de szűkös állami finanszírozás, párosulva a bőkezű, kívülről generált és meghatározott beavatkozással aszimmetriát és feszültségeket idéz elő az érintett intézményekben - állapítják meg a tudósok. Különösen kritikus - a tudós utánpótlás miatt az MTA számára is kiemelten fontos - a PhD képzésbe való fokozódó beavatkozás. Az MNB az ország legnagyobb doktori programját vallja a magáénak, miközben még semmilyen akkreditált doktori iskolája nincs - jegyzik meg az akadémikusok.
A Bizottság az MTA vezetésének a segítségét kéri a fenti folyamatok visszafordításához.
Mindeközben az MNB alapítványok továbbra sem tartják közpénznek az általuk költött pénzt, és a bírósági döntés ellenére sem adják ki a Világgazdaságnak a kért adatokat. Az Átlátszó pedig arról írt tegnap, hogy az MNB újabb 900 millió forintért vásárolt műalkotásokat.
A jegybank - személyeskedéstől sem mentes - közleményben utasította vissza az alapítványait ért vádakat, ismételten kifejtette, hogy a közgazdászképzés és pénzügyi oktatás rendszerének megújítása a célja, és teszi ezt "a felelős gazdálkodással elért nyeresége terhére, tehát nem adófizetői pénzből".