Frans Timmermans, a Bizottság első elnökhelyettese szerint Brüsszel a jogállamiság "rendszerszintű" megsértésétől tart Lengyelországban, s ezért cselekednie kellett. Emlékeztetett, hogy két levélben is választ kért a varsói kormánytól az alkotmánybíróság átalakításával és a médiatörvény módosításával kapcsolatos aggodalmakra, de nem kapott meggyőző magyarázatot Varsótól. Beata Szydlo beszédében kikérte magának, a lengyel szuverenitás elleni támadásnak ítélte az Európai Bizottság döntését a jogállamisági eljárás megindításáról. A lengyel kormányfő hangsúlyozta, a választók akaratából alakult új kormány, kezdődtek változások Varsóban.
Szydlo visszautalt a lengyel történelemre, mondván, Lengyelországnak mindig védelmeznie kellett szuverenitását. A lengyel kormány demokratikus voltának megkérdőjelezése "rosszindulatú feltételezés", jelentette ki Szydlo. A kormányfő baljós képet festett országáról, magas a fiatalkori munkanélküliség, a nyugdíjasoknak gondot okoz az élelem, a gyógyszer beszerzése, a PiS kormányának célja, hogy orvosolja a rendszerváltás igazságtalanságait. "A változtatásokat a lengyel alkotmány, a törvények, illetve az európai szerződések tiszteletben tartásával hajtjuk végre" - jelentette ki Szydlo, az előző, PO-kormányt vádolva törvénysértéssel. Visszautasította, hogy bármi gond lenne az alkotmánybírósággal, vagy a médiatörvénnyel. Szerinte a bírálatok politikai jellegűek, nem a tényeken alapulnak.
Az EP-frakciók vezetői közül csupán Syed Kamall, brit konzervatív EP-képviselő, az Európai Konzervatívok és Reformisták frakció vezetője kérdőjelezte meg a PiS-kormány ellen indított bizottsági eljárás jogosságát. A Néppárt frakciójának képviseletében a spanyol González Pons Esteban kemény szavakkal bírálta Szydlót, aláhúzva, hogy az EU elsősorban demokratikus értékek közössége, s ez a közösség mindig is elutasította az autoritarizmust Gianni Pittella az európai szocialisták nevében intette az új lengyel kormányt, ne induljon el olyan úton, amely ellentétes Lengyelország tradícióival. Guy Verhofstadt, a liberálisok és demokraták frakció képviseletében hangsúlyozta, elismeri, hogy Szydlo kormánya többséget szerzett, ha nem is ért egyet a programmal, amelyet meg akar valósítani.
"A gond az, hogy ezt a többséget a fékek és ellensúlyok rendszerének leépítésére akarják felhasználni" - hangsúlyozta a volt belga kormányfő. Megkérdezte Szydlót, elfogadja-e majd a Velencei Bizottság állásfoglalását az alkotmánybírósággal kapcsolatosan. Gabriele Zimmer a Zöldek képviseletében ugyancsak azt hangsúlyozta, nem a lengyel kormány legitimitását kérdőjelezik meg, hanem a jogállamiságot fenyegető lépéseit bírálják. Több euroszkeptikus lengyel EP-képviselő is szót kért, a lengyel belügyekbe való beavatkozásnak nyilvánítva a jogállamisági eljárás megindítását.
Az euroszkeptikus Janusz Korwin-Mikke ezúttal is kifejtette, az EU az, amit meg kellene szüntetni. Barbara Pinnelli, az Egységes Európai Baloldal frakcióhoz tartozó független képviselő úgy vélte, Lengyelországnak nem kéne súlyosabb árat fizetni, mint Magyarországnak. A liberális Cecilia Wikström megjegyezte, hipokrita álláspont, ha Magyarország hasonló lépéseit nem vizsgálja a Bizottság.
Szydlo az ülést megelőzően öt nyelven írt levélben győzködte az Európai Parlament képviselőit, hogy semmi gond nincs a lengyel demokráciával. Szydlo szerint az EP „a megfelelő információk hiányában” látta szükségesnek, hogy vitát tartsanak a jogállamiság helyzetéről. Magyarázata szerint az alkotmánybírósághoz „alacsony hatékonysága” miatt kellett hozzányúlni. A közszolgálati médiánál pedig, a lengyel kormányfő értelmezése szerint, éppen a „valódi közszolgálatiság és politikai semlegesség” érdekében kellett változtatásokat végrehajtani. A lengyel ellenzéki tiltakozó mozgalom, a KOD ugyancsak levelet írt az EP-képviselőknek.
Az EP-vita előestéjén Brüsszelben tárgyalt Andzej Duda lengyel köztársasági elnök és az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk volt lengyel kormányfő. Tusk igyekezett csillapítani a kedélyeket, úgy ítélve meg, talán túlságosan korai volt a jogállamisági eljárás megindítása, s más módja is lett volna a nézeteltérések tisztázása az új lengyel kormánnyal. Tusk közölte, a lengyel helyzet nem szerepel a februári EU-csúcs napirendjén. A PiS-kormány egyébként februári hatállyal visszarendelte Brüsszelből az eddigi EU-nagykövetet.