Az Európai Bizottság felkérésére idén is részt vesz Magyarország az európai hulladékos felmérésben - közölte az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatósága. A közvélemény-kutatással azt szeretnék feltérképezni, mennyire és hogyan érzékelik a lakosok a hulladékokkal kapcsolatos problémákat, mennyire ismerik és használják ki a rendelkezésükre álló lehetőségeket keletkezésük megelőzése, a tárgyak újrahasználata és a hulladékká vált anyagok hasznosítása érdekében. A kutatók elsősorban azt szeretnék látni, hogyan alakulnak, változnak a témához kapcsolódó ismeretek, és az ehhez való hozzáállás.
A magyar nyelvű kérdőív kitöltése 5-10 percet vesz igénybe. A válaszadás anonim módon, név nélkül történik. A felmérésben 2016. január 31-ig lehet részt venni. A kérdőív kitöltői hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországról is értékelhető eredményt és hiteles képet kapjanak Brüsszelben, és ezáltal arra is hatással lehetnek, milyen irányban folytatódjon a szemléletformálás Európában.
Szemben a világtendenciával
Azzal a magyar kormány is egyetért, hogy hazánkban új hulladékgazdálkodási stratégiára van szükség, a lerakók ugyanis ma már maximális kihasználtsággal működnek. Ezzel kapcsolatban Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter még októberben úgy nyilatkozott: a kormány már rövid távon fontosnak tartja, hogy a folyamatosan betelő hulladéklerakók helyett hulladékégetők is létesüljenek Magyarországon. Szerinte ez az uniós irányelvekkel összhangban történne, ám mint arra Illés Zoltán, a Fidesz volt környezetvédelmi államtitkára felhívta a figyelmet, a világtendencia ma már inkább az, hogy a kommunális hulladékra kincset érő alapanyagként tekintenek: míg például Németországban a kommunális hulladék szinte nulla százalékát viszik szeméttelepre, nálunk ez az arány hetven százalék. Illés szerint egy égetőmű 50-60 milliárd forintba kerül, míg az újrahasznosítást biztosító utánválogató telep létesítése ennek a tizedéből is kijön.
Magyarországon egy lakosra évi 373,8 kg hulladék jut, a lakossági szelektív gyűjtés azonban még mindig csak 5-10 százalékot tesz ki - hangzott el a Humusz Szövetség és a Zero Waste Europe közös szervezésében novemberben megtartott második "Nulla Hulladék" konferenciáján, ahol hazai és külföldi jó gyakorlatok bemutatásával bizonyították, hogy nem utópia, hanem valóság a nulla hulladék célkitűzése. Itt Piotr Barczak, az Európai Környezetvédelmi Iroda szakreferense arra hívta fel a figyelmet, hogy a 70 százalékos újrafelhasználási ráta elérése a cél az EU országaiban, ami nem teljesíthetetlen, mert Belgium már elérte ezt az eredményt. Dániát is követendő példaként említette Barczak, ahol a műanyagok szétválogatásával oldották meg az újrahasznosítást, így kiiktatták a mérgezőanyagokat tartalmazó PVC újbóli felhasználását. "Új égetők és lerakók létesítést csak különleges esetben lehet majd építeni, a meglévők működtetéséhez kevesebb támogatást fog adni az unió" - közölte a szakreferens.
Túlcsorduló igény: visszavont pályázat
Bár október közepén a lakossági "szemléletformálás" és a környezettudatos gondolkodás erősítése érdekében 200 millió forintos keretösszeggel írt ki pályázatot a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság, ezt két héttel később már fel is függesztették. Ahogy attól tartani lehetett, a felhívásra beérkezett pályázatok forrásigénye meghaladta a rendelkezésre álló pályázati keretösszeget. Ennek megemelése helyett - miközben Felcsúton több mint hárommilliárdért épül Makovecz stílusú kazánház és fűtött focipálya - inkább úgy döntöttek, visszamondják az egészet. A lépés jól tükrözi a kormány valódi hozzáállását a környezettudatos gondolkodáshoz és a modern hulladékgazdálkodási stratégiákhoz.
Egyre szelektívebben gyűjtünk
Ugyanakkor Budapest már egyre inkább szelektíven szemetel - legalábbis ebbe az irányba szeretné terelni a lakosságot a városvezetés. A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtő hálózatot még 2013 tavaszán kezdték el kiépíteni, s idén márciusra be is fejeződött, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) tájékoztatása szerint összesen 403 ezer darab szelektív gyűjtésre alkalmas tartályt helyeztek ki a lakosságnál. A sárga fedelűek a műanyag+fém, a kék fedelűek a papír gyűjtésére szolgálnak; az összegyűlt szemetet a társasházaktól hetente, a családi házaktól négyhetente szállítják el.
"A lakosság hamar megszerette ezt gyűjtési rendszert, amellyel csökkentheti a kommunális gyűjtőtartályokba kerülő szemét mennyiségét. Ám sajnos azt tapasztaljuk, hogy a kezdetekhez képest szennyezettebbek a házhoz menő rendszer tartályai, sokszor oda nem való hulladék is kerül bele" - közölte az FKF. Hozzátették: nagy hangsúlyt fektetnek a szelektív gyűjtőtartályok helyes használatának kommunikációjára. "Edukációs csoportunk munkatársai óvodákban és iskolákban tartanak a gyermekek számára előadásokat, többek között az edények helyes használatáról is. A környezettudatos gondolkodásmód elterjesztése egy folyamat, de társaságunk elkötelezett Budapest közterületi rendjének és tisztaságának megóvása érdekében" - írták.
Szemléletformáló központok épülnek
A tervek szerint két Szemléletformáló és Újrahasználati Központot is kiépítenek Budapesten, az egyiket a XV., a másikat pedig a XVIII. kerületben. Az átadást november végére tervezték, ám erre végül csak jövő márciusban kerülhet sor. A létesítmények már szerkezetkészek, jelenleg a berendezésük zajlik. Ha elkészülnek, három funkciójuk lesz: kialakítanak egy lakossági hulladékudvart (ebből már 16 üzemel Budapesten), ahová a feleslegessé vált, de más számára még használható tárgyakat - bútorokat, könyveket - viheti majd be a lakosság. A fiatalok környezettudatos neveléséhez jelent majd segítséget a szemléletformáló oktatókabinet és a tanösvény, ahol szakemberek iskolásoknak, óvodásoknak tartanak majd előadásokat és foglalkozásokat. A központok kiépítése 711 millió forintból valósul meg, amelynek 94 százaléka uniós forrás.
Az első játékok versenyét 2013-ban Sydney-ben rendezték FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BRENDON THORNE
.
