Ismeretlen fegyveresek a kelet-ukrajnai Szlovjanszk és Kramatorszk között december 25-én feltartóztatták az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőcsoportját szállító autóbuszt, és utasait máig fogva tartják. Tizenhárom emberről van szó, heten az EBESZ katonai megfigyelőcsoportjának a tagjai, hatan pedig az ukrán hadsereg katonái. Az ukrán külügyminisztérium tájékoztatása szerint a csoportot „terroristák”, azaz kelet-ukrajnai oroszpárti szakadárok rabolták el. Kijev tárgyalna a túszejtőkkel, akik azonban elutasítják a lehetőséget, az ukrán külügy szerint azért, hogy először a “kompetens orosz szervekkel” konzultáljanak. Az Unian kijevi hírügynökség úgy tudja, hogy a megfigyelőcsoport tagjait az ukrán titkosrendőrség (SZBU) helyi kirendeltségében tartják fogva.
Az eset arra is rávilágított, hogy az ukrán hadsereg által felügyelt területre is sikerült beszivárogniuk a keleti fegyvereseknek, és úgy tűnik, az SZBU egyik irodáját is elfoglalták. A kérdés, hogy hogyan? Szlovjanszk ugyanis hosszú ideig a donbaszi felkelők egyik fellegvára volt, az ukrán hadseregnek kemény harcok és emberáldozatok árán tavaly júliusban sikerült visszafoglalnia. Az EBESZ megfigyelők azt szerették volna ellenőrizni Szlovjanszkban, hogy az ukrán hadsereg betartja-e a városban a civil lakosság védelmét szabályozó nemzetközi előírásokat.
Kijev tiltakozott az EBESZ-csoport fogva tartása ellen és felszólította Moszkvát, azonnal járjon közben a túszok szabadon bocsátása érdekében. Hasonló felszólítást intézett az orosz vezetéshez Frank Walter-Steinmeier német külügyminiszter is, de Oroszország egyelőre nem foglalt állást az ügyben. Berlin gyors reagálása nem véletlen, a német diplomácia ugyanis az ukrán válság kezdetétől aktívan próbál közvetíteni a felek között, a februárban aláírt, de az akadozó minszki tűzszüneti egyezmény is elsősorban a német és francia vezetésnek köszönhető.
A minszki békefolyamat haldoklik, annak ellenére, hogy a felek azóta már kétszer is különbékét is kötöttek – a szeptember 1-ei meghozta átmenetileg a fegyvernyugvást, s december 22-én „újévi” tűzszünetet, mivel az utóbbi időben újra szórványos harcok törtek ki. A hét végén ennek ellenére ismét voltak lövöldözések, amelyek áldozatokat követeltek. Legközelebb január közepén, a pravoszláv karácsony és újév után találkoznak Minszkben a felek, hiszen a békefolyamat nem pusztán tűzszünetet jelentene, hanem politikai rendezést is, e téren azonban nincs előrelépés. Tegnap megszólalt a kérdésben Vlagyimir Putyin szóvivője is, aki jelezte, nem zárható ki, hogy még az idén a normandiai négyek (Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna) képviselői telefonon egyeztetnek a minszki folyamatok erősítése érdekében. Bejelentette, a Kreml a minszki egyezmények megvalósítási szintjét „siralmasnak tartja”.
Ukrajnában Dmitrij Jaros, Ukrajna leghíresebb szélsőjobboldali szervezetének, a Jobb Szektornak a vezetője bombahírt jelentett be: kilép pártjából és új „hazafias” mozgalmat hoz létre. Az alapító ülést februárra tervezik, várnak minden olyan ukrán hazafit, akik osztják az új alakulat értékeit. Jaros szavaiból kiderült, hogy szeretne elmozdulni a mérsékeltebb jobboldal irányába. Úgy fogalmazott, hogy nem szeretne marginalizálódni a radikalizmus miatt, és bár nem ért egyet a Jacenyuk-kormány politikájával, de nem támogatja a zavargásokat, mert azok nagy valószínűséggel véres összecsapásokba torkollnának, ezért eleve kudarcra vannak ítélve. (Augusztusban is, amikor az alkotmánymódosítás ellen tüntettek a szélsőjobbos csoportok, vérontásba fulladt a demonstráció.) Hangsúlyozta azonban, hogy nem kívánnak letérni a „forradalmi útról”és a Jobb Szektor önkéntes fegyveres hadtestét sem akarják felszámolni.
