Laurent Fabius francia külügyminiszter, a csúcs - hivatalos nevén az ENSZ klímaváltozási keretegyezményében (UNFCCC) érdekelt felek 21. utókonferenciája (COP 21) - házigazdája tegnap tette közzé a jövendő Párizsi Egyezmény 29 oldalas, véglegesnek szánt szövegváltozatát, amelyről további heves viták várhatók. Összességében mégis nagy az optimizmus, hogy tető alá hozható a megállapodás, s sikerrel zárul a 2009-es koppenhágai klímacsúcs óta legfontosabb nemzetközi éghajlatváltozási tanácskozás. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár arra ösztönözte a tanácskozókat, hogy erős, érdemi egyezményt írjanak alá, ne elégedjenek meg félmegoldásokkal.
A párizsi megállapodás nagy erénye, hogy nem csupán a fejlett oszágokra ró kötelezettségeket, hanem a fejlődő államok is benyújtották vállalásaikat a globális felmelegedést okozó károsanyag-kibocsátás csökkentésére. Az aláírás előtt álló egyezmény ugyanakkor várhatóan nem szab meg jogilag kötelező csökkentési célokat, minden állam maga határozhatta meg, hogy meddig terjed a teljesítőképessége. Kötelező lesz azonban betartani, amit vállaltak, s az egyezmény az átláthatóságra és a rendszeres felülvizsgálatra is nagy hangsúlyt helyez majd. A legfejlettebb gazdaságok jelentős pénzügyi támogatást vállalnak, s új helyzet, hogy a legtehetősebb feltörekvő országok is képesek már a Zöld Klíma Alaphoz hozzájárulni.
Még nem dőlt el, hogy néhány – a klímaszakértők által kulcsfontosságúnak tartott – kifejezés bekerül-e a szövegbe. Az egyik tabuszó a „dekarbonizáció”, a fejlődő államok ugyanis továbbra sem akarják elkötelezni magukat a szénalapú energiatermelésről való teljes lemondás mellett. A „megújuló energiaforrások” kifejezést is kerülték. Arról sem egyeztek még meg, hogy az ötévenkénti felülvizsgálatkor kötelezően emelni kell-e a vállalásokat. Erre azért lenne szükség, mivel a legveszélyeztetettebb államok továbbra is aggódnak, ahhoz, hogy az óceánok felmelegedését, s ezzel a partmenti területek víz alá kerülését csak akkor lehetne megelőzni (késleltetni), ha 1,5 Celsius fokra sikerülne levinni a klímacélt. Ez a szám azonban valószínűleg nem fog bekerülni a megállapodásba.
A Párizsi Egyezmény ugyan megerősíti a jó irányba mutató tendenciát, nagy eredmény, hogy összesen 186 ország nyújtott be klímatervet a következő 5-10 évre, de szakértők számításai szerint ha a nemzeti vállalások (angol nyelvű rövidítéssel INDC-k) teljes mértékben teljesülnek is, a globális felmelegedés emelkedését 2100-ig 2,7 Celsius fokra sikerülne mérsékelni, azaz túllépik a klímacsúcs egyik fő céljának kitűzött 2 Celsius fokot. Bíztató fejlemény, hogy kedden a legambíciózusabb klímacélokat vállaló Európai Unió megegyezésre jutott 79 afrikai, csendes-óceáni és karibi országgal, hogy néhány vitás kérdésben közös álláspontot képviselnek.
Az EU 475 millió euróval (519 millió dollárral) járul hozzá 2020-ig a klímaalaphoz, a fejlődő államok pedig belemennek abba, hogy átlátható felülvizsgálati mechanizmust iktassanak be a megállapodás szövegébe. Az Európai Unió jogilag kötelező klímacélokat sürgetne, ezt azonban az Obama-kormányzat aligha tudja az Egyesült Államok vállalni, mivel a republikánus többségű szenátusban nem tudnák ratifikáltatni az egyezményt. A zárószakaszra Párizsba érkezett John Kerry, aki tegnap nagy beszédben hangsúlyozta: esély van minden korábbinál fontosabb megállapodás elérésére. Az amerikai külügyminiszter bejelentette, az Egyesült Államok duplájára - 860 millió dollárra - növeli a klímalaphoz 2020-ig nyújtott támogatását, Washington a magánszektor támogatására is számít.