Az adóhatóság kétszintűvé válásával és azzal, hogy az irányítását egy minisztérium veszi át, kialakulhat a totális adóhatósági diktatúra - nyilatkozta a Népszavának Angyal József okleveles adószakértő. Szerinte nem derült égből villámcsapás az adóbecslés új, szigorúbb szabályozása, hanem egy folyamat része, amelynek a vége ráadásul még nem is látszik. A hatalom 2012 óta szisztematikusan szigorítja az adójogszabályokat az emberek megfélemlítése érdekében - mondta az adószakértő.
Angyal József úgy vélte, a NAV szervezeti átalakításával, a regionális szint kiiktatásával, túlzottan önálló megyei szervezetek jönnek létre, vagyis megyei adó "kiskirályságok" fognak kialakulni. Tállai András államtitkár, a NAV jövendő vezetője nem véletlenül fogalmazott homályosan, hogy kik lesznek a megyei szervezetek vezetői. Korábban ugyanis voltak a megyei szervezetek, fölöttük a regionális főigazgatóságok és legfölül a NAV elnökség, amelyet felügyelt a szakminiszter. Maradt a megye és a gazdasági tárcába illesztett államtitkárság. Az ellenőrzéseket a megyei igazgatóságok folytatják majd le, a fellebbezést is a területi szervek bírálják el, s vita esetén az adózó a megyei közigazgatósági bírósághoz fordulhat. Azaz az ellenőrzési, hatósági és jogorvoslati szakasz mind ugyanabban a megyében lesz. Onnan kilépni csak egy jogerősen elbukott per után lehet, ha például valaki a Kúriához akar fordulni rendkívüli jogorvoslatért. Az okleveles adószakértő szerint a megyék túlhatalma növelheti a korrupciós kockázatokat is.
A megyei adóhatóságok korlátlan hatalma azért is veszélyes, mert ismerik a helyi vállalkozókat, így nem zárható ki, hogy a kormányközeli vállalkozók felé lejt majd a pálya - véli Angyal. Ráadásul a nyomozati jogkörrel rendelkező bűnügyi főigazgatóságnak is lesznek megyei szervezetei. Ezzel úgymond bezárul a kör.
Az adóigazgatás új rendszere a politikai befolyás erősödése miatt aggodalomra ad okot FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Ruszin Zsolt, a Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke lapunknak úgy fogalmazott, az átalakítás azzal jár, hogy a "bürokráciacsökkentés, a vállalkozó- és adózóbarát adóhivatal" lózungok mögött a lényeg valójában az, hogy a gazdasági tárcához batagozódott államtitkárság központilag, kézi vezérléssel irányíthatja az adóhatóságot.
Mindkét szakértő úgy vélte, az új szabályozással gyakorlatilag politikai szándék, vagy megfelelő kapcsolatok esetén gazdasági érdekből büntetőeljárást lehet indítani bárki ellen, mint ahogyan a NAV bűnügyi igazgatóságát is felügyelő ügyészség, felügyeleti szervként le is állíthatja a nyomozást. Az ügyészség pedig a kormány felügyelete alá tartozik.
Ruszin Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy azzal a szűkítéssel, hogy csak büntetőeljárás keretében lehet vagyonosodási eljárást, majd becslést indítani, védi az elhíresült ingatlanügyekbe keveredett fideszes politikusokat, akik közül többen is szülői segítséggel magyarázták a hirtelen előkerült tízmilliókat.
El lehet persze rendelni nyomozást ok nélkül is. Az adótitok miatt nem tudható sem az, hogy miért indult valaki ellen ilyen eljárás, és azt sem, miért szüntetik meg. Az adóhatóság árnyékra ritkán vetődik, becslést, vagy vagyonosodási eljárást csak akkor indít, ha a rendelkezésére álló adatok alapján úgy ítéli meg, hogy a bevallott jövedelem nem fedezi valakinek a kiadásait - említette Angyal.
Jelenleg még az adókötelezettség vizsgálata után nem lehet úgynevezett adómegállapítást tenni, legföljebb mulasztási bírságot lehet kiszabni, például ha az adózó nem őrzött meg egy iratot. Ha az adóhatóság büntetőfeljelentést tesz, külön jegyzőkönyvet készít, ezt azonban az adózónak nem adja át. Ezt követően az adóhatóság megindíthatja a bevallás utólagos vizsgálatát. Jövő januártól azonban előbb büntetőfeljelentést tesz és azt követően indul el a bevallás utólagos vizsgálata.
A Kúria a vagyonosodási vizsgálatokkal kapcsolatban megállapította, hogy becslés esetén nincs helye büntetőeljárásnak azért, mert a becsült adat csak egy valószínűsített adóalap. Januártól ez az állásfoglalás sem véd, mert ha megindítják a büntetőeljárást a becslést arra használják, hogy az elkövetési értéket állapítsák meg belőle. Korábban ha megállapítottak a vagyonbecslésnél 10 millió forint adóhiányt, nem indítottak büntetőeljárást, mert csak valószínűsített adóalap volt. Az új szabályozás alapján az adónyomozó a 10 milliós becsült hiányt veszi elkövetési értéknek. Ráadásul eddig az ellenőrzési eljárás, majd határozat megszületéséig eltelt hónapok, évek alatt aki "sáros" volt, "elajándékozta" az egyenesági rokonoknak a vagyonát. A büntetőeljárás megindításakor viszont azonnal lehet zárolni a delikvens vagyonát, "megáll az idő" az adó megállapításához való jog elévülési határidejét nézve is, és végső esetben előzetes letartóztatásba is helyezheti a hatóság - jegyezte meg Angyal.
A kormány összes tagja ellen vizsgálatot kezdeményez az Együtt
Az Együtt vagyonosodási vizsgálatot kezdeményez az összes kormánytag ellen decemberben, hogy a néhány napja módosított szabályozás januári hatályba lépése előtt a kormánytagokra és családtagjaikra vonatkozó konkrét adatokhoz is hozzájuthassanak - mondta a párt alelnöke vasárnapi sajtótájékoztatóján.
Juhász Péter közlése szerint a januárban életbe lépő szabályozás alapján csak akkor lehet vizsgálni egy kormánytag vagy családtagja vagyonosodását, ha ahhoz ő maga is hozzájárul, és akkor is csak becsléssel. "Kíváncsian várjuk, hogy Rogán Antal mikor járul hozzá, hogy megbecsüljük, honnan lehet pénze egy közel 300 négyzetméternyi Pasa parki ingatlanhoz, ahol egymillió forint fölött vannak a négyzetméterárak, vagy hogy Szijjártó Péter mikor visz el a szabójához, ahol egymillió forintért vásárolt zakót" - fogalmazott.
A politikus akciójukat szimbolikusnak nevezte, ahogy mondta, céljuk az: mindenki gondolja végig, "egyszerű parasztgyerekekből" hogyan lesznek milliárdos vállalkozók. A kormánynak gyakorlatilag nincs olyan tagja, akiknek a vagyonosodása nyomon követhető lenne, ez éppúgy igaz Orbán Viktorra, aki az első olyan miniszterelnök, aki regnálása idején gazdagodott meg, mint Pintér Sándor belügyminiszterre - mondta a Népszavának Juhász Péter.
Az adótörvények és a közbeszerzési szabályok év végi átírása annak bizonyítéka, hogy a kormányhoz közel állók egyre gátlástalanabbul rabolnak. Egy ilyen rendszer kialakítása, tökélyre vitele nem megy könnyen, ezért folyamatosan „idomítják” a jogszabályokat a kialakult, vagy vágyott helyzethez, például, hogy Orbán Viktor családja véletlenül ki ne maradjon a közbeszerzésekből. Azzal, hogy az eredeti törvény elfogadását követően egy hónap múlva, visszamenőleg, csak a politikusokkal egy háztartásban élőkre korlátozták a közbeszerzéseken indulás tiltását, azt bizonyítja, az érintett körben lehetett olyan, aki nyert, vagy indult egy novemberi pályázaton. A kormány mindent megtesz, hogy sajátjait fölfelé tolja, meglegyen mindenük, minél nagyobb részt hasíthassanak ki a közpénzekből, és minél kisebb büntetőjogi felelősség terhelje őket Lefelé pedig igyekszik mindenkit elnyomni, minél inkább félelemben tartani - sorolta az Együtt politikusa.
A következő napok a „feljelentések” szövegezésével telnek, de újabb akciókra is készülünk, konkrétan a korrupció akadályozásának szándékával - tette hozzá. Az Együtt a továbbiakban minden egyes ügyet aprólékosan megvizsgál, és bizonyítékokat gyűjt becslés helyett, azokat azonban nem jogi, hanem politikai úton fogja felhasználni, hogy "leváltsuk ezt a korrupt, romlott rablóbandát" - tette hozzá Juhász Péter.
A Fidesz reagálásában arra hivatkozott, hogy a kormány minden tagjának nyilvános a vagyoni helyzete és a vagyonnyilatkozata. A válasz eztán a szokásos személyeskedéssel egészült ki: a drogügyeiből és a fantomcégeiből ki se látszó Juhász Péter ezért a vizsgálódást kezdje saját magán és a korábbi szövetségeinél, az ellenzék ugyanis tele van korrupciós ügyekkel - írja a Fidesz közleményében.
