A középjobb kormány és az ellenzék is abban bizakodott, hogy a párizsi terrortámadások nyomán sikerül meggyőzni az állampolgárokat az uniós együttműködés erősítésére, ez ugyanis jelentősen segítette volna a dán hatóságok munkáját a terrorizmusellenes fellépésben. A bevándorlásellenes Dán Néppárt (DPP) az igen ellen kampányolt, azzal érvelve, hogy ha az emberek igennel szavaznak, a jövőben az EU diktálja majd az ország bevándorlási politikáját. Az eredmény azt jelenti, hogy az eddigi helyzet változatlan marad, az e téren rendezett uniós szavazásokból Dánia a jövőben is kimarad, és az Europollal is nehezebb az együttműködés. Sok választó úgy vélte, a kormány nem világosan fogalmazta meg a kérdést, a kampány során nem érttették meg a szavazókkal, hogy mi a tétje a referendumnak.