Tegnap délelőtt ismét elzárta Moszkva az Ukrajnába vezető gázvezeték csapját. A Gazprom hivatalos indoklása szerint az ukrán Naftogaz felhasználta az orosz óriás vállalatnak előre kifizetett gáz mennyiségét, további szállításokat eddig nem fizetett és nem jelezte igényét újabb mennyiségre. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója szerint az ukrán lépés a tél közeledtével kockázatot jelent az Európába irányuló szállításokra és az ukrán fogyasztók ellátására egyaránt.
Az ukrán kormányfő Arszenyij Jacenyuk már úgy fogalmazott, a Naftohaz a kormány döntésére állította le az orosz földgáz importját, mert az európai partnerektől kapott árajánlatok jóval kedvezőbbek az oroszokénál.
Jelenleg még nincs fennakadás az Oroszországból Európába és így Magyarországnak szánt gáz szállításokban. Az ukránok még nem csapolták meg ezeket a tranzit készleteket, de erre azért már volt példa a korábbi hasonló orosz-ukrán perpatvarok idején. Az oroszok által elcsatolt Krím-félsziget ellen a napokban indított ukrán energiablokád a helyzet további elmérgesedését vetíti előre.
Ha nem húzódik el túlságosan az orosz-ukrán gázvita, az ukránok pedig továbbra sem nyúlnak a nekünk szánt gázszállítmányokhoz és nem lesz extrém hideg, hosszú tél, akkor az állami stratégiai tározókban felhalmozott több mint 3 milliárd köbméter gáz a napi szállításokkal kiegészülve elegendő lesz - nyilatkozta a Népszavának Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója. A kormányzat az ellátásbiztonságra hivatkozva mintegy 6 milliárd köbméter tárolókapacitást alakított ki. Ez egyben azt is jelenti, hogy a betárolt 3 milliárd köbméter gáz egy köbméterre jutó fajlagos költsége a kétszerese annak, mintha a teljes tárolókapacitás ki lenne használva - jegyezte meg a gazdaságkutató. A tárolási költségek természetesen megjelennek a földgáz fogyasztói árában is.
Az ukránoknak abban igazuk van, hogy az orosz gáz némileg drágább a nyugat-európainál. Igaz, két éve még 480-500 dollár volt köbmétere, napjainkban a nemzetközi túlkínálat miatt 250-260 dollárra csúszott le. Magyarország dollárért veszi az orosz gázt, így az erősödő dollár, illetve a jegybank forintgyengítő politikája valamelyest ösztönözheti az exportot, de megnehezíti a kormány rezsicsökkentő buzgalmát.
Azért is nehezen indokolható a többlet tárolói kapacitás és költség, mert a válság előtti évi átlagos 14,5 milliárd köbméteres hazai földgázfogyasztás mára 8 milliárdra csökkent. Ezen belül a lakossági igény 4,8-5 milliárd köbméterről 4 milliárd alá zuhant. Ennek megfelelően a téli felhasználás mérséklődött: télen nagyjából napi 70 millió köbméter gázt fogyasztanak a háztartások.
Magyarország akkor sem kerülne - elvileg - súlyos ellátási helyzetbe, ha Ukrajna felől egyáltalán nem jönne földgáz, mert az ausztriai baumgarteni gázvezetéken egész évre elosztva 5,5 milliárd érkezhetne, igaz, ehhez az innen érkező import teljes mennyiségére kizárólagos jogot kapott cégek bekapcsolására is szükség lenne. Szlovákia felől 1,8 milliárdot kaphatna már ma is Magyarország a Nyugat-Európába tartó vezetékekhez csatlakozva, de ez a gáz drágább lenne mint az Ukrajna felől érkező, mert ki kell termelnie a beruházás költségeit is. Talán ezért nem használja senki az északi vezetéket. Nem szabad megfeledkezni a hazai kitermelésről sem. A MOL a túlkínálat miatt visszafogta a termelést, de a mostani évi 1 milliárd köbméter szükség esetén akár 1,2-1,3 milliárdra is bővíthető.
A Gazprom igazgatója ugyan Európa ellátási kockázatáról beszélt, de ő mindenkinél jobban tudja, hogy az Ukrajnát elkerülő Északi-áramlat pillanatnyilag 50 százalékos kihasználtsággal működik. Ha az ukránok egyetlen köbméter sem engednének tovább, északon évi 60 milliárd köbmétert lehetne exportálni Oroszországból Európába. Ezen kívül mára jelentősen nőtt a cseppfolyós gáz kínálata, tehát Európa nem kerülne krízishelyzetbe, de a gázárak feljebb kúszhatnának.
