lisszaboni szerződés;terrorizmus;terrortámadás;Francois Hollande;párizsi merényletek;

Terrorkészültség Párizsban – megnyitották, majd újra lezárták a francia főváros szimbólumát, az Eiffel-tornyot FOTÓ: EUROPRESS/G

- Párizs az EU segítségét kéri

Franciaország formálisan segítséget kért az Európai Uniótól a terrorizmus elleni harchoz. A francia védelmi miniszter a Lisszaboni Szerződés közös védelemre vonatkozó, 42,7-es cikkelyének életbe léptetését kérte. A NATO hírszerzési információkkal segíti Párizst. Francois Hollande francia elnök Washingtonba és Moszkvába készül. Több országban folytatódott a hadjárat a szökésben lévő terroristák kézrekerítésére, a 129 áldozatot szedett pénteki terrortámadás hátterének felderítésére. Letartóztatások voltak Belgiumban és Németországban.

Francois Hollande francia elnök John Kerry amerikai külügyminiszterrel tárgyalt az Élysée-palotában. Az amerikai diplomácia vezetője előző este érkezett, nem tervezett látogatásra. "Valamennyien párizsiak vagyunk!" - mondta Kerry az amerikai nagykövetség előtt. Az amerikai diplomácia vezetője kijelentette: „Végül legyőzzük az Iszlám Államot, s mindazokat, akik támogatják ezt a szörnyűséges ideológiát!” A párizsi terrortámadás nyomán sem változnak az amerikai tervek, mondta Kerry, megerősítve, hogy Barack Obama amerikai elnök ott lesz két hét múlva Párizsban, a klímacsúcs megnyitóján. Kerry tárgyalásait követően újságíróknak elmondta, a hétvégi bécsi tárgyalások után arra számít, hogy heteken belül tűzszünet léphet életbe a szíriai kormány és a lázadó erők között.

Az Élysée-palota bejelentett, hogy Hollande elnök jövő héten Obama amerikai és Putyin orosz elnökkel is tárgyal, november 24-én Washingtonba, 26-án Moszkvába utazik. A francia elnök tegnap telefonon egyeztetett az orosz elnökkel, s ugyancsak tárgyalt az iráni államfővel, Hasszan Rohanival, aki kinyilvánította együttérzését és a nemzetközi összefogás erősítését sürgette az Iszlám Állam terrorszervezet elleni fellépésben. Az Európai Unió védelmi minisztereinek tanácsülésén Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter formálisan segítséget kért a többi tagállamtól, a Lisszaboni Szerződés 42.7-es cikkelyére hivatkozva. Ez volt az első alkalom, hogy az uniós alapszerződés kölcsönös védelemre vonatkozó cikkelyét életbe léptették. A Lisszaboni Szerződés e cikkelye kimondja, hogy ha egy tagállamot fegyveres támadás ér, a többi EU-tagországnak kötelessége a rendelkezésére álló minden eszközzel segítséget nyújtani.

FOTÓ: Mark Piasecki/Getty Images

FOTÓ: Mark Piasecki/Getty Images

"Franciaország nem léphet fel egyedül" - hangsúlyozta az ülésen Le Drian, aki szerint a többi tagállam vagy csatlakozik a franciák szíriai és iraki hadműveleteihez, vagy más műveletekhez csatlakozva enyhíti a francia fegyveres erők terheit. Franciaország az első állam, amely a Lisszaboni Szerződés e cikkelyének alapján kér segítséget a többi tagországtól. Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője még a védelmi miniszteri tanácskozás közben közzétette, támogatják Párizs kérését.

"Franciaország segítséget és támogatást kért az Európai Uniótól. Európa pedig egyhangúlag igennel válaszolt" - írta Mogherini francia nyelvű Twitter-üzenetében. Az EU főkülügyére szerint az unió mindenekelőtt politikai üzenetet akart küldeni Párizs támogatásával. A konkrét segítségnyújtásról - az egyes tagállamok külpolitikájának és lehetőségeinek függvényében - kétoldalú tárgyalásokon állapodnak meg - írta a The Guardian tudósítója.

Rekordon a terror áldozatainak száma

Világszerte jelentősen emelkedett az elmúlt évben a terrortámadásokban meghalt személyek száma. Tavaly 32 ezren haltak meg merényletek nyomán, ami rendkívül jelentős, 80 százalékos emelkedésnek felel meg 2013-hoz viszonyítva – közölte a londoni Gazdasági és Békeintézet. A globális gazdasági következmények is rendkívül súlyosak. A költségek tavaly elérték az 53 milliárd dollárt, ez tízszerese annak, mint amekkora kárt 2000-ben okozott. A legnagyobb mértékben Afganisztánt, Irakot, Nigériát, Pakisztánt és Szíriát érintette a terror – derül ki az úgynevezett globális terrorizmus indexből. Csak Irakban az elmúlt évben tízezren vesztették életüket a terror következtében. A legvéresebb terrorakciókat az Iszlám állam, illetve Nyugat-Afrikában a Boko Haram hajtotta végre. Steve Killelea, a szervezet vezetője szerint a terror okai más és más okokra vezethetőek vissza. Nyugaton például a fiatalkori munkanélküliség, a kábítószerfogyasztás is a kiváltó okok közé tartozik, a fejlődő országokban a folytonos konfliktusok, s a korrupció is szerepet játszhat.

Az Egyesült Államokat ért 9/11-es terrortámadások után a NATO a Washingtoni Szerződés 5. cikkelyét léptette életbe, az volt az egyedüli alkalom, hogy ezt megtették, de csupán feltételesen. Párizs most nem a NATO, hanem az EU kölcsönös segélynyújtási mechanizmusához folyamodott. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára az uniós védelmi miniszterek tanácskozása után közölte, noha az észak-atlanti szövetség ezúttal nem folyamodik az 5. cikkely alkalmazásához, számos NATO-tagállam segítséget nyújt Franciaországnak, egyebek mellett hírszerzési információk megosztásával. A NATO 5. cikkelye jóval erősebb kötelezettségvállalást jelent, mint az uniós segítségnyújtási klauzula - vélekedett Ivo Daalder, volt amerikai NATO-nagykövet a Daily Beastnek nyiltakozva. Daalder megemlítette, hogy az észak-atlanti szövetség mindeddig formálisan nem ült össze a párizsi terrortámadások miatt.

Újabb légicsapások az IS ellen

Franciaország tovább folytatta az Iszlám Állam szíriai állásai elleni légicsapásokat. Keddre virradóra a francia légierő tíz harci gépe bombázta az IS fővárosának tartott Rakkát, a gépek az Emirátusokból és Jordániából szálltak fel, 16 bombát dobtak le az IS parancsnoki állásaira, kiképzőközpontjára. Az Egyesült Államok hírszerzési információkkal segítette a francia légierőt a célpontok azonosításában. Francia források közzétették, hogy orosz gépek is támadták tegnap az IS állásait Rakkánál, moszkvai részről ezt megerősítették. Washington közölte, a nemzetközi koalíciót értesítették az orosz légicsapásokról. A Kreml bejelentése szerint tegnap orosz gépek 34 cirkálórakétát lőttek ki. Vlagyimir Putyin bejelentette, a már ott állomásozó ötven repülő és helikopter mellé további 37 harci gépet küld Szíriába.

A brit kormány is be akar kapcsolódni Szíriában is az Iszlám Állam elleni fellépésbe, de David Cameron brit kormányfő mindaddig nem teszi fel szavazásra a kérdést, ameddig nem biztos benne, hogy elegendő szavazata lesz a brit légierő szíriai bevetésének támogatására. A konzervatív kormányfőt a tory honatyák sem támogatják egységesen, az ellenzék vezére, Jeremy Corbyn pedig kifejezetten ellene van a légicsapások kiterjesztésének, s nem tudni, hogy a Munkáspártból hányan szavaznának Cameron javaslata mellett. Cameron szerint a párizsi terrortámadások megerősítették, hogy sürgető a fellépés az IS visszaszorítására.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter kizárta, hogy német egységek bekapcsolódnának az IS elleni légicsapásokba. Berlin a kurd egységek fegyverekkel és katonai felszerelésekkel való ellátását látja a megfelelő stratégiának, közölte. Michael Roth német külügyi államminiszter kedden Brüsszelben kijelentette: "A terrorizmus elleni harc nem mosható össze a migránskérdéssel, még Magyarország esetében sem. Leszögezte, hogy a párizsi merényletek nyomán Európának egységesnek kell maradnia, az európai értékeket meg kell védeni. Az EU-ügyi miniszterek tegnapi brüsszeli tanácskozásán az volt a fő téma, közölte Roth, miként tud Európa közösen fellépni a terrorizmus ellen.

Balkáni fegyverekkel gyilkoltak?
Múlt előtti héten egy rutinellenőrzés során kapcsoltak le Németországban egy montenegrói nemzetiségű férfit, akinek a gépkocsijában fegyvereket találtak. A terrorakciókat követően a német hatóságok felvetették a lehetőségét annak, hogy a „Vlatko V.” nevű férfi kapcsolatban állhatott a párizsi merénylőkkel, mert feltehetően a francia fővárosba tartott. Vajon volt-e valóban balkáni szál is a terrorakcióban?
Egyértelmű választ egyelőre nem lehet adni, mert a férfi, akit a bajorországi, traunsteini börtönben tartanak fogva, hallgat.A férfi a rutinellenőrzés során egy teljesen új, Podgoricában kiállított útlevelet mutatott fel. Az utastérben mindent rendben találtak, de az egyik rendőr felfedezte, hogy a motortérben egy pisztoly volt elrejtve. Ezután valóságos fegyverarzenál került elő, nyolv kalasnyikov, pisztolyok, kézigránátok és 200 gramm robbanószer. Azért erős a német hatóságok gyanúja, hogy a merénylők társa lehetett, mert navigációs készülékében végcélként egy párizsi parkolót adott meg.
Azóta a montenegrói hatóságok átkutatták a férfi lakását, de nem találtak semmit. Testvére, Zeljko annyit mondott, hogy egy hétre bérelte ki a Volkswagen Golf gépkocsit, de nem tudta megmondani, miért. Úgy vélte, testvére rossz társaságba keveredhetett. A német rendőrség szerint az egyébként ortodox férfi fegyverkereskedő volt. A balkáni fegyverkereskedelem ma is gondot jelent, hiszen a délszláv háborúk során 800 ezer fegyver tűnt el a raktárakból. A müncheni ügyészség súlyos államellenes tevékenység gyanújával indított eljárást Vlatko V. ellen.

 

Megerősítették, bomba volt az orosz gépen

Oroszország hivatalosan elismerte, terrortámadás érte a Sínai-félszigeten lezuhant Airbus A321-es gépet. A Kreml honlapjára feltett tájékoztatás szerint Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt arról, hogy a vizsgálat megerősítette, hogy bomba volt a gépen, 1 kilogramm TNT-nek megfelelő robbanóanyag okozhatta a katasztrófát. A szibériai Metrojet (Kogalimavia) légitársaság utasszállítója 23 perccel felszállás után, teljes utazómagasságról hirtelen zuhant le, a gép még a levegőben szétesett, darabjai nagy területen szóródtak szét.

Korábban Oroszország és Egyiptom egyaránt cáfolta, hogy merénylet állhatott a tragédia hátterében. Putyin elnök közölte, felkutatják és megbüntetik a terrortámadás elkövetőit. Oroszország 50 millió dollár jutalmat ajánlott fel annak, aki információkkal szolgál a merénylet elkövetőiről. A magát az Iszlám Állam egyik ágának valló Sínai Provincia korábban azt állította, a Szíriában indított orosz légicsapásokat torolták meg a merénylettel. Az október 31-i katasztrófában 224 ember veszítette életét, többségük orosz állampolgár volt, Sarm el-Sejk-i nyaralásukról tértek volna vissza Szentpétervárra.

Az egyiptomi idegenforgalomra nézve komoly következményei lehetnek az orosz bejelentésnek. Abdel Fattah al-Sziszi egyiptomi elnök mindeddig azt állította, Egyiptom teljes mértékben ellenőrzi a térséget, s nem az IS erői követték el a terrortámadást. Kairóban tegnap bejelentették, az egyiptomi fegyveres erők két tucatni muszlim fegyveressel végeztek egy rajtaütésben a Sínai-félszigeten, mintegy 70 kilométerre attól a helytől, ahol a Metrojet gépe lezuhant.

Több országban folyik a hajtóvadászat
* A francia kormány a biztonsági erők 115 ezer tagját riadóztatta- Keddre virradóra 128 razziát hajtottak végre- Már két szökésben levő gyanúsítottat keresnek- Bátyja megadásra szólította fel az egyik fő gyanúsítottat, Salah Abdeslamot, aki a merénylők által használt VW Polót bérelte- A belga rendőrség új fotókat tett közzé a terroristáról
* Megtalálta a merénylők két szállását a francia rendőrség, injekciós tűket és pizzásdobozokat hagytak maguk után- Találtak egy harmadik autót, a fekete Renault Clio is belga rendszámmal futott
* A francia hatóságok szerint további merényleteket terveztek a terroristák- Hétfőn megnyitották, kedden újra lezárták az Eiffel-tornyot- Hatalmas rendőri készültség Strasbourgban, ahol állítólag Abdeslamot látták
* Belgiumban hármasra emelték a terrorkészültség szintjét, a brüsszeli repülőtér védelmét is megerősítették- Két ember ellen emeltek vádat Belgiumban, egyikük elismerte, szombaton Párizsból Brüsszelbe szállította Abdeslamot- Hét embert vettek őrizetbe a németországi Aachenben, a körözött belgiumi terrorista nem volt köztük
* A brüsszeli merénylő szeptemberben Ausztriában járt az osztrák rendőrség szerint



A német-belga-holland hármas határ térségében kedden őrizetbe vett emberek ügye nincs közvetlen összefüggésben a párizsi merényletekkel - jelentette be a német belügyminiszter Berlinben.