A bejelentések túlnyomó többségét a bankok teszik, a biztosítóknak kevesebb tranzakció gyanús (az első félévben 232 bejelentést tettek). A bejelentések kapcsán mindössze 76 esetben történt érdemi intézkedés - magyarán a tranzakció felfüggesztése -, ezek kapcsán közel 190 milliárd forint elutalását akadályozták meg a hatóságok.
A bankoknak és pénzügyi szolgáltatóknak jelenteniük kell a pénzmosásgyanús ügyleteket - ilyen lehet a nagyobb összegű átutalások megjelenése alvó cégek vagy akár magánszemélyek számláján, a nagyobb összegű készpénzfelvételek, illetve a külföldről érkező nagyobb összegek továbbutalása rövid határidővel. Pénzmosásgyanús ügyletek nem csak a bankokban fordulhatnak elő, az első félévben érkezett hat bejelentés postai szolgáltatóktól is. A pénzmosás elleni küzdelem egyik csapásiránya a terrorizmus finanszírozásának megelőzése - ám a NAV jelentése nem utal arra, hogy 2015 első felében a magyar bankok ilyen ügyletre találtak volna.
A NAV pénzmosás elleni információs irodája 2014-ben figyelt fel egy új csalási, illetve pénzmosási módra. Ezekben az ügyekben külföldön (az EU-n vagy azon kívül is) bejegyzett cég külföldi bankjából jelentős átutalások érkeztek magyar cégek vagy magyarországi magyar és külföldi magánszemélyek számláira. A magyar cégek többsége vagy "alvó cég" volt vagy frissen alapított, nem egyszer cégszolgáltatóhoz bejegyzett gazdasági társaság. Több esetben gyanúra adott okot a bankok esetében, hogy a számla üzenetében a kedvezményezett neve téves vagy teljesen más volt. A beérkezett pénzeket rövid idő belül távol-keleti bankokba utaltak tovább.
