Turn down the volume, azaz csavarjuk lejjebb a hangerőt - mondta Magyarországra érkezését követően Colleen Bell. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetének a múlt hétig sikerült is tartani a diplomáciai tűzszünet látszatát, ám Washington vélhetően a menekültügyben történt magyar intézkedések, valamint Orbán Viktor kormányfő egyre szélsőségesebb retorikája miatt kénytelen volt ismét egyértelművé tenni a nyilvánosság számára: az amerikai kormány továbbra is lesújtóan vélekedik a magyarországi állapotokról.
A Figyelő kormányzati diplomáciai forrásai szerint ráadásul a nagykövet beszéde csak az első lépés volt, az Egyesült Államok újra, még erőteljesebb nyomást próbál gyakorolni a kormányra, hogy az térjen vissza a demokratikus útra. Azért éppen most, mert Orbán egyre népszerűbb Európában, ám a magyar kormányfő hatalomfelfogása és a migráns-válságban (is) bevetett szélsőséges kijelentései a demokratikus eszmék hívei számára elfogadhatatlanok.
Nem mindenki van ezzel így ugyanakkor Amerikában sem. Colleen Bellnek vissza kellene vonnia azokat az állításokat, amelyeket Magyarországról tett a múlt héten - mondta Jeff Duncan dél-karolinai republikánus képviselő Washingtonban, a szerdai kongresszusi meghallgatáson Victoria Nulandnek, az amerikai külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkár-helyettesének. A budapesti nagykövet a Corvinus egyetemen tartott beszédét, amelyben többek közt a korrupciót, a civil szervezetek elleni támadást, a sajtószabadság korlátozását és a menekültek ellenségként kezelését tette szóvá, Duncan elítélte, "ok nélküli támadásnak" nevezte, felszólalásában ráadásul dicsérte Magyarországot, mint az Egyesült Államok és a NATO értékes szövetségesét. Mindez persze az Index szerint Orbán és a magyar kormány újdonsült amerikai szószólójának, Connie Macknek az akciója volt. Mack cégeit 1,4 milliárd forintért bízta meg washingtoni lobbizással a Századvég és a magyar kormány. A külügyi bizottsági meghallgatást élőben közvetítették a Mack által létrehozott angol nyelvű propagandaoldalon, ugyanakkor az esemény témája nem Magyarország volt, tehát tudniuk kellett előre, hogy Duncan szóba fogja hozni a budapesti nagykövet beszédét. Azt pedig, hogy előre felkészültek erre, a portál szerint az is erősíti, hogy az MTI a szokásosnál is gyorsabban beszámolt a meghallgatáson történtekről.
Ezzel szemben az amerikai nagykövet múlt heti beszédéről a magyar állami hírügynökség egy napig hallgatott, amit azzal magyaráztak, hogy nem volt ott tudósítójuk. A napokban a magát kormánypárti napilapként hirdető Magyar Időkön keresztül is rátámadtak Bellre, miközben az amerikai kritikákat Magyarország belügyeibe való beavatkozásként értékelte a kormányoldal. Volt ideje ugyanakkor a Fidesz-kabinetnek fölkészülni az újabb amerikai kritikákra. Előzetesen volt tudomása a magyar kormányfő környezetének az amerikai nagykövet múlt héten előadott, nagy port kavart beszédéről. Az előadásról maga a nagykövet, Colleen Bell tájékoztatta Megyesy Jenőt, a miniszterelnök tanácsadóját - írta csütörtökön a Figyelő, amely ugyanakkor azt nem említette, hogy a VS.hu már hetekkel ezelőtt azt írta kormányzati forrásaira hivatkozva: Amerika újabb kritikákat fog megfogalmazni. A hetilap szerint csupán az történt, ami a diplomáciában nem szokatlan, hogy előre jelzik a fogadó országnak, hogy erős politikai tartalmú beszéd következik. A tanácsadó azt a tájékoztatást kapta a nagykövettől, hogy abban semmi rendkívüli nem hangzik el, épp ezért Bellt meglepte, mekkora hullámokat kavart a beszéde.
Szijjártó Péter ugyanis azonnal visszautasította az amerikai kritikákat azzal, hogy az aggályosnak tartott kérdéseket az Egyesült Államokkal nem kötelességünk megvitatni, hiszen Magyarország az Európai Unió tagállama (ugyanezzel érvelt egyébként a magyar diplomácia vezetője tavasszal is, amikor először adott interjút a Népszavának - a szerk.) A külgazdasági és külügyminiszter egyébként telefonon, majd személyesen is egyeztetett az amerikai nagykövettel, utóbbi kapcsán a Figyelővel azt közölte: Bell és közte megmaradt a személyes jó viszony, a nagykövet "a gyümölcsöző együttműködés híve".
Nem tudni azonban, hogy Szijjártó jó hangulatúként előadott találkozója valóban lehűti-e az indulatokat. Már csak azért sem, mert mint azt lapunknak több szakértő kiemelte: jogi és diplomáciai értelemben is van legalitása az amerikai kritikáknak. Már csak azért is, mert a korrupció, a nyilvánosság, a jogbiztonság, az orosz kapcsolataink mind-mind olyan témák, amelyek messze nem csak uniós jelentőséggel bírnak, s amelyek érintik az Egyesült Államokkal való szövetségünket is. A Népszavának adott interjúban ráadásul Kim Lane Scheppele amerikai szakértő konkrétan idézte is az idevágó nemzetközi egyezményt. A Princeton Egyetem alkotmányjogász professzora úgy fogalmazott: "szövetségesként folyamatosan kritizáljuk egymást. Az amerikai-magyar kapcsolatok esetében ennek a kritikának a hátterében közös nemzetközi megállapodások állnak, amelyeket a két ország vállalt, s amelyek kifejezetten engedélyezik az ilyen bírálatokat. Különösen az 1991-es moszkvai dokumentum, amellyel a felek megállapodtak abban, hogy Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) összes tagállama vállalja: 'A résztvevő államok hangsúlyozzák, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos kérdések, az alapvető szabadságjogok, a demokrácia és a jogállamiság szempontjából nemzetközi aggodalomra okot adó ügyeket, s az e jogok és szabadságjogok alapjait a nemzetközi rend szerint kezelik. Ezen túl kategorikusan és visszavonhatatlanul kijelentik, hogy a vállalt kötelezettségek terén az emberi dimenziót az EBESZ közvetlen és jogos aggodalommal szemlélheti az összes résztvevő államban, így az nem tekinthető kizárólag az érintett állam belügyének.' (Az egyezményből idézett mondat nem hivatalos fordítás - a szerk.) Magyarország vállalta ezt, ahogyan az Egyesült Államok és a többi EBESZ tagállam is, így a magyar kormány aligha kifogásolhatja, amikor az Egyesült Államok azt teszi, amit kifejezetten engedélyez számára a megállapodás" - magyarázta lapunknak Scheppele.
Ráadásul a magyar kormány "Amerika beavatkozik a belügyekbe" típusú retorikája már csak azért sem állja meg a helyét, mert az Egyesült Államok nyilatkozatai, illetve a tavaly ősszel átadott non-paper, amely 29 konkrét kritikát és ajánlást fogalmazott meg Magyarország számára éppen akkora nyomást jelentenek hazánk számára, mint amikor Szijjártó Péter bírálja más országok vezetését, intézkedéseit, vagy épp rendeli be hivatalába egy-egy állam nagykövetét - utóbbira csak az elmúlt hónapokban számos példa akadt. "Amikor a magyar miniszterelnök Németországba utazik és ott lázít Angela Merkel kancellár ellen, az mi? Amikor vezető magyar politikusok a román kormányt kritizálják, az mi? Amikor lehordják Amerikát, az mi? Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű" - fogalmazott Charles Gati is lapunknak arra a kérdésre, hogy beavatkozik-e az Egyesült Államok a magyar belügyekbe.
