Szigorú beszédet tartott Coleen Bell amerikai nagykövet a Corvinus Egyetemen szerdán. Csaknem pontról pontra felidézte azokat a fenntartásokat, amelyeket néhány éve már Hillary Clinton akkori külügyminiszter is szóvá tett, s amelyeket a nemrégiben kiszivárgott úgynevezett non-paper is tartalmazott. A dokumentumot Lázár János „kifejezetten pimasznak” minősítette két hete a Kormányinfón: „André Goodfriendnek semmi köze ahhoz, ami Magyarországon történik” – akkor még úgy vélte, a volt ügyvivő akciójáról van szó. Ám valójában a 29 pontba szedett amerikai ajánlásokat tartalmazó iratot tavaly október 21-én adták át, és washingtoni forrásból származik.
Azon a napon az amerikai fővárosban találkozott Szijjártó Péter külügyminiszter és Victoria Nuland, a térségért felelős helyettes államtitkár. A magyar kormány a dokumentum átvétele után nem reagált nyilvánosan, sőt „mosolydiplomáciába” kezdett, mondván, hogy az új budapesti és washingtoni nagykövetek kinevezése új fejezetet nyit majd a kapcsolatokban. Egyébként tegnap Goodfriend a Facebookon közölte: az USA kedden kiadta harmadik tervét a nyitott kormányzást célzó intézkedésekről, amelyek célja, hogy segítsék a közérdekű információkhoz való hozzáférést, nagyobb szerepet kapjon a nyilvánosság a kormányzati folyamatokban. Mint írta, „nem tudta nem észrevenni”, hogy Bell is hasonló témákról beszélt szerdán. Alább megvizsgáltuk, a kormány mit fogadott meg abból, amit az amerikaiak ajánlottak. (Az intézkedéseket +/– jellel értékeltük.)
Civil társadalom
Hagyják abba a független civil társadalom zaklatását, megfélemlítését, beleértve a vizsgálatok, ellenőrzések és razziák beszüntetését az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Támogatási Alap, valamint a Svájci Alap támogatásaiból részesülő szervezetek ellen. Szolgáltassák vissza a dokumentumokat és IT-eszközöket az ellenőrzött szervezeteknek, állítsák vissza a felfüggesztett adószámokat.
A NAV idén október 7-én bizonyítottság hiányában megszüntette a nyomozást a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) pénzeit elosztó Ökotárs Alapítvány ügyében – a Kehi azonban panasszal élt. Bell szerint a helyzet nem oldódott meg teljesen: négy szervezetet még mindig fenyeget adószámának felfüggesztése, hét ellen pedig folyik az eljárás, a rendőrség nem adta vissza a lefoglalt eszközöket. Az adószámokat sem állították vissza. ( – )
Tegyék közzé az összes információt a civil szervezetek Kehi-ellenőrzéseiről.
Nem tették közzé. ( – )
Nyilvánosan támogassák a civil társadalom, az emberi jogok, a fékek és ellensúlyok, a korlátozásmentes politikai ellenzék fontosságának gondolatát.
A kormány továbbra sem hagy fel az Ökotárs kriminalizálásával, rossz színben való feltüntetésével. ( – )
Tegyék lehetővé, hogy a civil társadalom szabadon és függetlenül működhessen.
A kormány továbbra is korlátozta a civil társadalmat ( – )
Ösztönözzék az egyéni és vállalati adományok rendszerét a civil szervezetek esetében.
Erre továbbra sincs példa, például a menekültválság ideje alatt a kormány gyakorlatilag semmilyen segítséget nem nyújtott a migránsokat segítő civil szerveződéseknek. ( – )
Vegyék igénybe a civil társadalom és az üzleti szféra véleményét a közpolitika kialakításában és végrehajtásában, különösen ami az emberi jogok, az egyenlőség és a kormány átláthatóságának ügyét illeti.
A civilek és a szakmai szféra gyakorta kifogásolja, hogy kihagyják őket a fontos döntésekből - például Paks 2 kapcsán. A kormány átláthatóságára nem törekednek. ( – )
A Nemzeti Együttműködési Alap elfogulatlanul és átláthatóan működjön.
Nem működik pártatlanul a NEA, főleg olyan szervezeteket támogatnak, melyek valamilyen módon kötődnek a kormánypárthoz. A NEA vezetője például egyben a CÖF elnöke is. ( – )
Törvényalkotás
Széles körű társadalmi egyeztetések a törvényalkotásban.
Bár a jogalkotási törvény előírja, ez gyakorta elmarad. Sok olyan szabályozást fogad el az Országgyűlés, amelynek kidolgozásába sem a szakmai szervezetek, sem a civil társadalom nem szólhatott bele. ( – )
Törvénybe foglalt, kötelező társadalmi egyeztetés fontosabb döntések előtt.
A jogalkotási törvény előírásait semmibe véve - egyeztetés nélkül kerül a parlament elé sok jogszabály. ( – )
Sajtószabadság
A rágalmazás legyen „csak” polgári ügy.
Ugyanúgy lehet büntetőpert indítani rágalmazásért, mint polgárit. „Magánszemélyek arra használták a rendkívül alacsony törvényi küszöböket, hogy polgári - és büntető! - pereket indítsanak rágalmazási és becsületsértési ügyekben, ami további anyagi károkat tud okozni olyan sajtótermékeknek, amelyeket kormánykritikusnak tartanak” – mondta Bell. ( – )
Reklámadó
Vonják vissza a reklámadót!
Nem vonták vissza, csupán az RTL-el kötött paktum értelmében az addigi sávos adót egykulcsossá változtatták. A csak az RTL-re vonatkozó felső kulcs így 50 százalékról 5,3-ra mérsékelődött és évi 100 millió forintos bevétel alatt nem kell ilyen adót fizetnie a vállalatoknak. ( + )
Állami hirdetések
Állami hirdetési költségvetését egyenletes és elfogulatlan elosztása.
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal 25 milliárdos állami reklámkeretéről Rogán Antal Kabinetirodája rendelkezik. ( - )
Közmédia
Távolítsák el a szabályozást, amely lehetővé teszik az állami műsorszolgáltató számára a kampányfilmek vetítését, de kötelezi a kereskedelmi médiát, hogy ingyen tegye közzé a hirdetéseket.
Részben megvalósult, a kereskedelmi médiumok is kapnak pénzt az állami reklámokért, ám előfordult olyan is, hogy a közmédiának is fizetett az állam a hirdetésekért. Ám a kampányszabályozás nem változott. ( - )
Sokszínűség ösztönzése mind tulajdonilag, mind politikailag.
A magyar sajtópaletta tulajdonosi szempontból nem nevezhető sokszínűnek, illetve az állam torzítani akarja a médiaüzleti viszonyokat. ( - )
A közmédia elfogult a kormánypárt irányába.
A finanszírozás és a menedzsment nem változott: az MTVA évi 80 milliárdos költségvetéssel működik, elnökét pedig a Médiatanács elnöke nevezi ki. Új csatornák jöttek létre, az M1 elfogultsága vitathatatlan. ( - )
Médiatanács
Politikai függetlenség, mandátum lerövidítése.
Tagjait továbbra is a parlament választja meg kilenc évre kétharmados többséggel, jelenleg is a Fidesz által 2010-ban javasolt négy tagból és a kormány által 2013-ban kinevezett, ezer szállal a Fideszhez és holdudvarához köthető Karas Mónika elnökből áll. ( - )
Túlzott tartalmi ellenőrzés.
Még mindig lehet panasszal élni kiegyensúlyozatlan tájékoztatás miatt, amiért esetenként büntet is a hatóság. ( + )
Választások
Hajtsák végre az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának összes választási ajánlását,: módosítsák a választási törvényt.
Az EBESZ-t a kormány hívta meg a 2014-es áprilisi parlamenti választásra, a szervezet választás után kiadott ajánlásai szerint a Fidesz tisztességtelen előnyt élvezett a választásokon („free, but not fair”). A jelentés 36 ajánlást fogalmazott meg, amit egy demokratikus választási rendszer kialakítása érdekében meg kellene tenni. A magyar kormány érdemben azóta sem reagált a kritikákra, sőt, a 2014-es önkormányzati választás előtt közvetlenül módosította az önkormányzati választási törvényt is. ( – )
Kampányfinanszírozás
Az EBESZ kifogásolta, hogy a kormány kampányköltéseit semmi nem korlátozza, szemben a pártokéval, így a kampányban a kormánypártok előnyt élveztek.
A kormányypártok által elfogadott választási törvény lehetőséget ad a kamupártok, kamujelöltek állami támogatására, amit szintén kifogásoltak, mert a politikai korrupció melegágya. Nem volt változás. ( – )
Választási körzetek
Kifogásolták a választókörzetek határainak átrajzolását.
Az úgynevezett Kubatov-lista alapján átrajzolták az egyéni választókörzetek határait, a kormánypártoknak kedvező módon (gerrymandering”). Nem volt kormányzati reakció ( – )
Határon túli szavazók
Az egyes szavazatok nem egyenlőek.
A választási törvény lehetőséget ad a határon túli, magyarországi állandó lakhellyel nem rendelkezőknek a levélben való szavazásra, szemben a külföldön tartózkodó, magyarországi állandó lakhellyel rendelkezőkkel, aki csak személyesen voksolhatnak a nagykövetségeken. (előbbiek jellemzően kormánypárti, utóbbiak ellenzéki szavazók). Semmilyen kormányzati intézkedés nem történt ( – ).
Alkotmány
Állítsák vissza az Alkotmánybíróság jogát, hogy dönthessen az Alaptörvény módosításainak alkotmányosságáról!
Az Alaptörvény negyedik módosítása szerint „Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül.” Vagyis – épp uniós és nemzetközi nyomásra - módosult ugyan 2013-ban a korábbi szigorú vizsgálati tilalom, de az Ab továbbra sem vizsgálhatja az alkotmánymódosítások tartalmát, csak az eljárási szabályoknak való megfelelését. ( – )
Állítsák vissza az Ab jogát, hogy használhassa az 1990-től 2011-ig hozott döntéseit, mint precedensjogot!
Ugyancsak az Alaptörvény negyedik módosítása szerint „Az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik. E rendelkezés nem érinti az ezen határozatok által kifejtett joghatásokat.” Ugyan maga az Ab „semmibe veszi” ezt a rendelkezést, mert „a történelmi alkotmányra” hivatkozva többször visszautalt határozataiban az 1990-2011 közötti döntésekre, a kormánytöbbség nem módosított. ( – ).
Alkotmánybírák
Jelöljék kétharmaddal az alkotmánybírókat!
A törvény szerint ma „az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből álló jelölő bizottság tesz javaslatot. A bizottságban a képviselőcsoportok legalább egy-egy képviselőjének helyet kell kapnia”. Korábban a parlamenti pártok tagjaiból álló paritásos bizottság tett javaslatot a bírákra, így csak konszenzussal jelölt lehetett Ab-tag. A mai szabályozás azonban lehetővé teszi, hogy a Fidesz maga (a KDNP nélkül is) jelöljön bírót. Változtatás nem történt. ( – )
Hóman Bálint szobor
Bell elismerését fejezte ki a kormány vezetőinek, mert ellenezték, hogy Székesfehérváron szobrot emeljenek Hóman Bálintnak.
Lázár János augusztusban azt mondta: a kormány nem kezdeményezte a rehabilitációt, sem a szoborállítást, és az MTA-hoz sem fordult állásfoglalásért. Hóman történettudományi munkássága vitathatatlan, politikai tevékenysége viszont védhetetlen és vállalhatatlan. Ugyanakkor a Fővárosi Törvényszék által idén márciusban rehabilitált Hóman szobrát júniusban támogatta a Cser-Palkovics András fideszes polgármester által vezetett Székesfehérvár közgyűlésének kormánypárti többsége.
