Udvarias, de a diplomácia nyelvét jól beszélő szakértők szerint is szokatlanul kemény beszédet mondott szerda este a Corvinus Egyetemen Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet, aki két hónap híján egy éve érkezett Magyarországra, s akinek kinevezéséhez a magyar kormány nagy reményeket fűzött, főként az után, hogy a kétoldalú kapcsolatok André Goodfriend ügyvivősége idején, nem utolsó sorban a kitiltási botrány miatt mélypontra kerültek. Csalódniuk kellett azonban mindazoknak, akik azt várták, az Egyesült Államok enyhít a magyar kormány politikájának bírálatán. Bell gyakorlatilag mindazokat a témaköröket felsorolta, amelyeket Hillary Clinton még külügyminiszterként felemlegetett, s amelyek a két hete kiszivárgott, 2014 októberében, Szijjártó Péter külügyminiszter washingtoni látogatásakor átadott non-paperben (nem hivatalos diplomáciai feljegyzésben) is szerepeltek, s amelyek a parlamentarizmus, a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontását vetik a kormány szemére.
Bell, most ezt megtetézte azzal, hogy kimondta: sajnos, vannak, akik nem osztoznak abban, hogy a demokratikus értékek a béke és a jólét legjobb alapjai, s hogy a nacionalista, intoleráns retorikát oda kell hajítani, ahová való, a szemétdombra. Bell kimondta: az Egyesült Államoknak az a politikája, hogy világszerte támogatja az erős demokratikus intézményeket és a jogállamiságot, mivel ezek a fenntartható jólét, a szabadság, a biztonság és a béke szükséges alapjai. Nem kérünk bocsánatot, amiért ilyen ambiciózus célokkal rendelkezünk. Azt azonban elismerjük, és el is fogjuk ismerni, hogy mi magunk sem mindig felelünk meg saját céljainknak.
Az elmúlt hónapokban nyilvános szerepléseiben visszafogott nagykövet barátságosságát pozitívan értékelték, s a Fideszben is mintha enyhült volna a korábban erős Amerika-ellenes retorika. A kormányt így alighanem felkészületlenül érte és sokkolta Bell szerda esti fellépése, amelyről az MTI be sem számolt. Szijjártó Péter csütörtök reggel így reagált: "Sokszor hallhattuk már a Bell egyetemi előadásán elmondott amerikai véleményeket, azok semmi újdonságot nem tartalmaztak" - mondta, és arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel Magyarország nem az Egyesült Államok, hanem az Európai Unió tagállama, "a nagykövet által felvetett kérdéseket az Európai Unióval vitatjuk meg. Sőt, korábban már meg is vitattuk, és le is zártuk őket. Tudjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok szeretne minél több bevándorlót látni Európában, nyilván ezért fogalmazták meg most a véleményüket, ugyanakkor Magyarország az egyetlen olyan európai ország, amely meg tudta állítani a határainál a bevándorlók áradatát" - áll a külügyminiszter nyilatkozatában.
Bell beszédére reagált a csütörtöki Kormányinfón Lázár János kancelláriaminiszter is. Azt üzente a "nagyra becsült amerikai nagykövet asszonynak", hogy a magyar kormány nem fogja átengedni a menekülteket az ő kérésükre sem, mert "Magyarország nem az Amerikai Egyesült Államokhoz tartozik", hanem az Európai Unióhoz. Így a felvetett kérdéseket az EU-val vitatja meg a magyar kormány. Magyarország "egyetlen olyan ország beavatkozását sem tolerálja, amely nem tagja az EU-nak. Köszönjük szépen az amerikai tanácsokat, de nincs rájuk szükségünk - mondta Lázár, aki szerint meg kell őrizni a szuverenitást. Később több újságíró is feszegette a témát, Lázár ekkor jegyezte meg, hogy kifejezetten irritáló, hogy idejön egy diplomata és megmondja, hogyan éljünk. Szerinte az Egyesült Államoknak látnia kellene, hogy mennyire sértő a nagykövet kijelentése a magyar embereknek.
André Goodfriend, az Egyesült Államok korábbi budapesti ügyvivője Facebook-oldalán megosztotta Bell szerdai beszédét. Bejegyzésében arról írt, hogy az Egyesült Államok kedden kiadta harmadik tervét a nyitott kormányzást célzó intézkedésekről, amelyek célja, hogy segítsék a közérdekű információkhoz való hozzáférést, nagyobb szerepet kapjon a nyilvánosság a kormányzati folyamatokban. Goodfriend, mint írta, "nem tudta nem észrevenni", hogy Colleen Bell is hasonló témákról beszélt szerdán.
A vs.hu még október elején írta, hogy értesülései szerint, amíg tart a menekültválság, az Egyesült Államok nem fogja nyíltan bírálni a magyar kormányt a demokrácia állapota miatt, de ha az egyszer véget ér, a kabinet ismét kellemetlen ügyekre számíthat. Már várja, hogy vége legyen a menekültkrízisnek, és Kovács Zoltán kormányszóvivőt ismét a magyar demokráciát aláásó intézkedések felemlegetésével „zaklathassa” – ezt mondta volna az amerikai nagykövetség politikai osztályának vezetője, David van Cleve egy zárt körű rendezvényen szeptember végén.
Miért most állt elő az amerikai kritikákkal a nagykövet?
Balázs Péter volt külügyminiszter szerint Szijjártónak voltaképpen igaza van: nem volt új elem a kifogásokban, de csokorba voltak szedve a kritikai elemek. Balázs nem lát személyes okokat az időzítés hátterében, mert, mint kiemelte, egy jól szervezett adminisztrációban, mint amilyen a washingtoni külügy, semmi nem történik a központ akarata, egyeztetése és jóváhagyása nélkül.
Az időzítés mögött az lehet, hogy az utóbbi időszak magyar intézkedéseivel lassan betelt a pohár, amiben szerepelhetett a menekültügy cinikus kezelése, a kívül maradás. Másrészt Washington alighanem világosan látja a menekültkérdés valóságos, globális dimenzióját, súlyosságát, hogy nehéz a hatékony és a humánus megoldást összeegyeztetni. Ugyanakkor felerősödhetett az orosz vonal is: az, hogy Moszkva mind aktívabb szerepet vállal Szíriában, még érzékenyebbé tette az amerikaiakat Magyarország orosz barátságára.
Akármit mondott Orbán Viktor és Szijjártó Péter arról, mennyire megváltozott Colleen Bell érkezése óta a magyar-amerikai viszony, az Egyesült Államok folyamatosan jelezte, hogy az ő véleményük ugyanaz, ami korábban is volt. Mesterházy Attila szerint, akik ismerik az amerikai álláspontot tudják, hogy az USA adminisztrációja csupán alkalmat keresett arra, hogy ezt a nyilvánosság előtt megismételhesse. Ennyi történt - fogalmazott a külügyi bizottság MSZP-s tagja. Arra akarták figyelmeztetni a kormányt, hogy ideje változtatni. A nagykövet kevésbé konfrontatív, mint André Goodfriend volt, ennek ellenére hűen tolmácsolta kormánya álláspontját.
Semmi olyasmi nem hangzott el a menekültügyet leszámítva, amiről Hillary Clinton korábbi amerikai külügyminiszter 2011-ben ne beszélt, írt volna a magyar miniszterelnöknek. Ezt most megerősítették. Arról, hogy miért éppen most, hivatalosan nem tudnak, de vannak sejtéseik.
Erről Ara-Kovács Attila beszélt lapunknak. A DK külügyi kabinetvezetője úgy tudja, amikor Colleen Bell megérkezett, akkor született egy magyar-amerikai megállapodás, amit talán Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó államtitkár-helyettese kötött Szijjártó Péterrel. Ennek a lényege, hogy az Egyesült Államok nyilvánosan nem szorítja sarokba a magyar kormányt, várnak, Orbánéknak viszont változtatniuk kell az addigi politikájukon, mégpedig az amerikai elvárásoknak megfelelően. Arra emlékeztetett, egy éve derült ki, hogy Vida Ildikó azóta távozott NAV elnököt másokkal együtt kitiltották az Egyesült Államokból és Goodfriend aktivizálta magát. Bell érkezése óta Amerika teljesítette, amit a színfalak mögött vállalt, a magyar kormány viszont nem.
Amerika bírálatáról bővebben holnapi főanyagunkban olvashat!
