A vádlottak által irányított gazdasági társaság 2009-ben, az EKF-projekt keretében mintegy kétmilliárd forint vállalkozói díjról szóló szerződést kötött a pécsi önkormányzattal beruházások kivitelezésére. A vád szerint a kft. nemcsak a kivitelezés előfinanszírozásához szükséges tőkével nem rendelkezett, hanem munkaerővel, eszközökkel és anyaggal sem a vállalt munkához, ezért kötelezettségeit alvállalkozók igénybevételével kívánta teljesíteni.
A cégvezetők az alvállalkozók által elvégzett munkák után számlákat állítottak ki az általuk irányított társaság nevében, majd azokat benyújtották az önkormányzathoz. A város és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ezen számlák alapján kifizette a mintegy kétmilliárd forintot a fővállalkozónak.
Annak ellenére, hogy a fővállalkozó teljes egészében megkapta a számlákon szereplő összegeket, a vádlottak egyáltalán nem vagy nem teljes körűen fizették ki az alvállalkozóikat. A pénzből 2009 és 2011 között mintegy 350 millió forintot a maguknak, illetve az érdekeltségükbe tartozó kft.-nek juttattak kölcsön címén. A cégvezetők húsz alvállalkozónak maradtak adósai cégenként százezer és százmillió forint közötti összeggel. Ezzel 550 millió forint kárt okoztak, amelyből 320 millió térült meg.
Miután a fővállalkozó több százmillió forint tartozást halmozott fel, a társaságot fiktív személyeknek értékesítették úgy, hogy a cég még meglévő 80 millió forint vagyonát eltulajdonították. E fiktív cégeladásban további négy ember vett részt, akik ellen szintén vádat emelt az ügyészség.
A gazdasági társaság két vezetőjét a huszonhárom rendbeli bűncselekmény közül a legsúlyosabbért öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik.
