A francia köztársasági elnök erről Angela Merkel német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján beszélt a normandiai négyek (Franciaország, Németország, Ukrajna és Oroszország) vezetőinek találkozója után. "Mindketten hangsúlyoztuk, hogy az Iszlám Állam az az ellenség, amely ellen harcolnunk kell" - mondta Angela Merkel. A német kancellár cáfolta, hogy nézeteltérés lenne közte és francia kollegája között Bassár el-Aszad szíriai elnök sorsát illetően. Aszadnak mindkettőjük szerint távoznia kell a hatalomból. Oroszország viszont kitart hagyományos szövetségese mellett.
"Olyan megoldás kell Szíriában, amely az ellenzék érdekeit is figyelembe veszi, és főleg azt. Ez az ellenzék a támogatásunkat élvezi" - hangsúlyozta a német kancellár. A francia elnök jelezte, hogy orosz kollégájával beszéltek a politikai megoldás megtalálásának szükségességéről azért, hogy "a kormány és az ellenzék olyan helyzetbe kerüljön, hogy képes legyen konszenzusos kormányt létrehozni". Francois Hollande megerősítette, hogy "Szíria jövőjét - ugyanakkor - Bassár el-Aszad távozásával" képzeli el.
Oroszország "mindig is elkötelezett volt Szíriában. A kezdetektől Bassár el-Aszad rezsimjét támogatta. Mára még tovább lépett, de végül is ugyanazt a vonalat képviseli" - hívta fel a figyelmet a francia elnök. Hollande azt is elmondta, hogy a Szíriában végrehajtott orosz légicsapások közül eddig "csak egy érte Rakkát (az Iszlám Állam székhelyét), a többit az ellenzék által ellenőrzött övezetekben" hajtották végre.
A francia elnök elmondása szerint arra is felhívta orosz kollegája figyelmét, hogy Szíria egységét meg kell őrizni. "Mit jelentene az egyik oldalon egy, a rezsim által ellenőrzött területekre csökkentett Szíria, a másikon pedig egy hatalmas kaotikusan hagyott (terület), és talán egy kalifátus? Ez lenne a legrosszabb helyzet" - vélte Francois Hollande. "Ezt a forgatókönyvet nem tudjuk elfogadni, mert ez, jól érezhető, egy vallási kritériumok alapján történő felosztás lenne a síiták és a szunniták között, az Iszlám Állam játékszabályai szerint" - tette hozzá.
A francia elnök megerősítette, hogy együtt kíván működni "Oroszországgal, az Egyesült Államokkal, Iránnal, Törökországgal, az Öböl-országokkal és az Európai Unióval", hogy politikai megoldást találjanak a konfliktusra, amelyben eddig 250 ezren vesztették életüket, és amely miatt 4 millióan menekültek el Szíriából.
2015 után kell megtartani az ukrán választásokat
A két ország vezetője elvetette annak lehetőségét, hogy a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták saját szabályaik szerint tartsák meg a választásokat október 18-án Donyeck, november 1-jén pedig Luhanszk megyében, majd a második fordulót februárban. Kijev október 25-én tervezte megrendezni a választásokat.
Francois Hollande szerint a választásokat 2015 után kell megrendezni azért, hogy "vitathatatlan" legyen a voksolás. Angela Merkel azt hangsúlyozta, hogy a választásokat az ukrán törvényeknek megfelelően kell lebonyolítani. "Nem szeretnék, hogy a választásokat olyan feltételek között tartsák meg, amelyek nem tartják tiszteletben a (februárban aláírt) minszki megállapodást. Ezért lehetséges, sőt már biztos, hogy három hónapra lesz szükség a választások megszervezéséhez, és hogy túl fogjuk lépni a dátumot, amelyet a miniszki folyamat végének jelöltünk, mégpedig 2015. december 31-et" - mondta Hollande.
"Azt akartuk, hogy a helyi választásokat az ukrán választási törvények szerint rendezzék meg (...) Azt kérjük, hogy mindegyik fél kötelezze el magát (ezen irányban). Amint megszavazták a választási törvényt, kilencven nap marad a választások megszervezésére - tette hozzá a francia elnök. Angela Merkel megerősítette, hogy a választásokra valamivel később kerül sor, mint azt eredetileg tervezték. A találkozón ugyanakkor a felek megállapodtak a könnyű fegyverek kivonásáról a kelet-ukrajnai front menti övezetből.
A francia elnök elmondta, hogy "mindenekelőtt a biztonsági kérdéseket" hangsúlyozták a megbeszélésen. "Meg kellett, hogy győződjünk arról, hogy a könnyű fegyverek kivonása, amiről néhány nappal ezelőtt megállapodás született, megkezdődik holnap reggel. Hasonló folyamatra van szükség a nehéz fegyverekhez is" - hívta fel a figyelmet Francois Hollande.
Petro Porosenko ukrán államfő - aki nem vett részt a sajtótájékoztatón - korábban megerősítette, hogy szombaton megkezdődik a 100 milliméteresnél kisebb kaliberű fegyverek visszavonása. "A tűzszünetet összességében tiszteletben tartják és ma újabb előrelépéseket tudtunk tenni annak érdekében, hogy ne legyen több áldozat ebben a tragikus konfliktusban" - mondta Francois Hollande.
Angela Merkel elmondta, hogy az orosz elnök elkötelezte magát arra, hogy mindent feltételt megteremt ahhoz, hogy a béke helyreálljon. Hírmagyarázók szerint a tűzszünet után nehéznek ígérkező politikai rendezést illetően előrelépés történt a helyi választások meghatározásával, amelynek köszönhetően a szakadárok ellenőrzése alatt álló Donyeck ismét betagolható lesz Ukrajna egészébe a lehető legnagyobb autonómia biztosításával és az ukrán alkotmány tiszteletben tartása mellett.
A francia diplomácia célja az volt, hogy Petro Porosenko ukrán elnök olyan érvekkel távozzon Párizsból, amelyekkel meggyőzheti a kijevi képviselőket. Moszkva pedig a gazdasági szankciók enyhítését a békemegállapodás megszületésével. Az ukrán elnök szerint azonban Oroszországnak "még sok munkája" lesz a gazdasági szankciók feloldása előtt.
"A szankciók a nyomásgyakorlás eszközei Oroszországon azért, hogy tartsa tiszteletben a kötelezettségvállalásait. A minszki megállapodás minden pontján végigmentünk és azt mondhatom, hogy Oroszországnak még sok dolga lesz. Ha a szeparatisták választásait nem törlik, a szankciók erősödni fognak" - hangsúlyozta az ukrán államfő újságíróknak.
