Párizsban találkoznak az úgynevezett normandiai négyek, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán, Vlagyimir Putyin orosz államfő és Angela Merkel német kancellár a kelet-ukrajnai politikai rendezés felgyorsítása érdekében. A februári minszki tűzszünetet is a német-francia diplomácia erőfeszítéseinek, a két ország vezetőinek személyes implikálódásának köszönhetően sikerült tető alá hozni, Angela Merkel és Francois Hollande kellett ahhoz, hogy Putyin és Porosenko egy asztalhoz üljenek. A tűzszüneti egyezmény hosszú ideig csak papíron létezett, a harcok intenzitása azonban kétségtelenül csökkent, szeptember elsejétől, az iskolakezdés napjától viszont tényleg elhallgattak a fegyverek. A mai párizsi csúcs reményt ad arra is, hogy a térség stabilitásának helyreállításához elengedhetetlen politikai rendezés is megkezdődik.
Erre mutat többek között az is, hogy a négyek találkozóját a minszki kontaktcsoport többszöri ülése előzte meg az elmúlt napokban és ezek a tanácskozások komoly, konkrét eredményeket tudnak felmutatni. (A kontaktcsoport az egyetlen fórum, amelyben Kijev kapcsolatban áll a donyecki és luhanszki „népköztársaságok” képviselőivel, a normandiai formátumúnak nevezett négyes csúcstalálkozók pedig az egyetlen keret, amelyben az ukrán és az orosz elnök közvetlenül szóba áll egymással.) Szerdán aláírták a 100 milliméternél kisebb fegyverkivonásról szóló egyezményt is a szeparatisták és Kijev képviselői, 41 napot hagyva kivitelezésére, a nehézfegyverek kivonásáról még a februári tűzszüneti egyezmény rendelkezett.
Az esemény fontosságát jelzi, hogy az EBESZ üdvözölte a megállapodást, amitől azt várja, hogy „elhozza a békét”. Ivica Dacic, Szerbia külügyminisztere és az EBESZ vezetője szerint „a felek hajlandóak folytatni a békés rendezés folyamatát, amely egyetlen módja a célok elérésének, és amiben mindannyian hiszünk – a békéhez való visszatérést”, az utóbbi hónap fegyverszüneti magatartása pedig egyértelműen megerősíti a béketörekvéseket. Ez azonban csak az érem egyik oldala, tartós béke politikai rendezés és a bizalom helyreállítása nélkül elképzelhetetlen. A februári minszki megállapodás végrehajtásának határideje 2015 vége, ám a politikai lépések egyelőre még akadoznak. Ennek felgyorsítására tesz kísérletet a mai párizsi csúcs. És úgy tűnik, nem reménytelenül. A szakadár vezetők retorikája feltűnően megváltozott, békülékennyé vált, többen már a háború végéről beszéltek és arról, hogy Kijev is megtette az erre irányuló legszükségesebb lépéseket, beszüntette gyakorlatilag a terrorellenesnek mondott keleti hadműveletet.
Emögött vélhetően az van, hogy Oroszország kezdi átrendezni prioritásait, kezdi belátni, hogy az ukrán szuverenitás megsértése nem hozta el a remélt eredményt csak a nemzetközi izolációt, és talán emiatt elkezdett kihátrálni a donyecki és luhanszki szeparatisták mögül. Szakértők állítják, az orosz álláspont módosulása Ukrajna kérdésében kétségbevonhatatlan, Moszkva egyértelműen áthelyezte a hangsúlyt Szíriára, amelytől akár a nemzetközi izoláció végét is remélheti. Maja Kocijancic, az EU kül- és biztonságpolitikai főbiztosi hivatalának szóvivője, a normandiai négyes találkozót megelőzően tegnap emlékeztetett, hogy a minszki egyezmény minden pontját gyakorlatba kell ültetni az év végéig és leszögezte, hogy az Oroszország elleni uniós szankciók hatályát mindez nem befolyásolja, azok 2016 január végéig mindenképpen élni fognak.