;

Barack Obama;Vlagyimir Putyin;ENSZ közgyűlés;szíriai válság;

- Visszafogott szócsata az ENSZ közgyűlésen

Elsősorban a szíriai kérdésről beszélt Barack Obama az ENSZ közgyűlés általános vitája során elhangzott beszédében. Az amerikai elnök történelmi példákra hivatkozva azt közölte, hogy a diktatórikus rezsimeket elsöprik az adott országok népei. „Ezért törekedtek legnagyobb vezetőink, George Washingtontól Nelson Mandeláig arra, hogy erős demokratikus intézményrendszert alakítsanak ki. Az Egyesült Államok sem tökéletes. Mégis, a demokratikus intézményrendszernek köszönhetően vált a világ legerősebb nemzetévé” – emelte ki.

Az amerikai elnök hozzátette, a katonai erő önmagában nem elég a szíriai rendteremtésre. A szíriaiaknak is dűlőre kell jutniuk abban, hogy hajlamosak-e békében élni. Ebben hazája bármely állammal, Oroszországgal és Iránnak is együttműködne. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem lehet visszatérni a háború előtti helyzethez Szíriában. Emlékeztetett arra, hogy a szíriai polgárháború amiatt tört ki, mert Bassár el-Aszad elnök véres kézzel verte le a tüntetéseket. „A realizmus azt diktálja, hogy kompromisszumra van szükség. Ám realizmust a is, hogy az átmeneti időszakban más vezetőre van szükség Aszad helyett” – hangoztatta.

Az amerikai elnök hozzátette, ha egy diktátor több tízezer embert mészárol le saját hazájában, „az nem tekinthető csak egy ország belügyének. Ez mindannyiunkat érint” – emelte ki. A terrort a humanizmus elleni támadásnak nevezte Barack Obama. Az amerikai elnök kitért egyéb külpolitikai kérdésekre is. Iránnal kapcsolatban megjegyezte, nem teremt munkahelyeket az, ha azt skandálják: „halál Amerikára”. Ettől a perzsa állam sem lesz biztonságosabb. Az amerikai-kubai viszony helyreállítása kapcsán Obama felszólította az amerikai kongresszust, szüntesse meg a gazdasági embargót a szigetország ellen. Ekkor kapta az első jelentősebb tapsot.

Szintén a szíriai válság rendezése állt Vlagyimir Putyin elnök felszólalásában. Kitért arra, hogy hazája katonailag egyre erőteljesebben van jelen a közel-keleti országban. Putyin azt mondta, itt nem Moszkva ambícióiról van szó, hanem arról, hogy nem nézhetik tovább tétlenül az Iszlám Állam (IS) terrorját. Az orosz elnök bírálta az Egyesült Államok szíriai politikáját, súlyos hibának nevezte, hogy Washington nem működött együtt a szíriai kormányzattal az IS-szel szemben. Hozzátette, felelőtlen és álszent dolog „hangos fenyegetéseket tenni a terrorizmussal szemben, közben szemet hunyni a terrorizmus finanszírozása felett”.

Putyin szerint az ENSZ feladata a kompromisszum elérése, de arra utalt, hogy ez rendre az Egyesült Államok dominanciája szerint születik meg. Ugyanakkor az orosz elnök hangsúlyozta azt is, hogy hajlandó együttműködni partnereivel „konszenzus alapján”. Vlagyimir Putyin hozzátette továbbá, hogy széleskörű koalíciót kell kialakítani az Iszlám Állam ellen. Obama és Putyin beszédéről is elmondható, hogy bár nem voltak annyira konfrontatívak egymással, mint az elmúlt években, bőségesen bírálták egymás politikáját. A két politikus lapzártánk után találkozott egymással.

Az orosz média egyébként nagy jelentőséget tulajdonított Putyin ENSZ előtti beszédének, az egyik lap például úgy értékelt, hogy az „megváltoztatja a világot”. Nagyon visszafogott beszédet mondott Hszi Csin-ping kínai elnök, aki a világban tapasztalható egyenlőtlenségekre mutatott rá. Mint fogalmazott, az „erősnek nem lenne szabad dominálnia a gyengébb felett”.

Az Európai Unió október 7-re és 8-ra rendkívüli nyugat-balkáni konferenciát hívott össze Luxemburgba. A találkozóra annál inkább is szükség van, mert a menekültválság miatt ismét felettébb összekuszálódtak a balkáni országok viszonyai. Szerbia és Horvátország között egyre élesebb a szócsata, de Zágráb és Ljubljana között is megoldatlan kérdések sorjáznak. A nyilatkozatháború szerencsére ma már nem torkollhat olyan fegyveres válságba, mint bő húsz éve, de az ellenségeskedés miatt tovább csúszhat Szerbia uniós integrációja.