Apeh-nek hívták sokáig, de ezt a hivatalt is elérte a nemzetivé nyilvánítás cunamija: Nemzeti Adó- és Vámhivatal lett a keresztségben. Egyre gyarapodó létszám, egyre több (titkosszolgálati) eszköz áll a NAV rendelkezésére, és egyre több botrány kerekedett a NAV tevékenységének területén, például az áfa-csalások elleni „szelektív” fellépés, amelyet Horváth András ismertetett meg a nyilvánossággal. A NAV vezetőjét és egyes munkatársait elérte a reszkető térdek órája is, miután országos botránnyá dagadt az USA-ból való kitiltásuk.
Hetek óta folyik a találgatás, hogy a NAV lemondott simicskás Vida Ildikója helyett Tállai vagy nem Tállai lesz az új főnök, önálló minisztériumként vagy államtitkárság szervezeti formában az NGM-ben vagy a Miniszterelnökség keretei között szedik-e be az adókat és a vámokat.
Közigazgatási hiba (szarvashiba) egy jogalkalmazó (végrehajtó), tömeges hatósági tevékenységet végző szervezetet minisztériumi-államtitkársági szervezetei keretben működtetni. Természetesen voltak már ilyen történetek a magyar közigazgatásban az 1950-es években (pl. a Belügyminisztériumban), de az 1989-es rendszerváltás óta nem.
Mi a célja a NAV esetleges szervezeti „felértékelésnek”? Szakmai célja nem lehet, csak politikai oka. Ez a politikai ok már 2010 óta már ismert Fidesz kormányzási gyakorlatában: az államigazgatási tevékenység centralizálása, a közvetlen kormánypárti politikai ellenőrzés szorosabbra vonása az államigazgatási hatósági tevékenység felett.
A minisztériumi/államtitkársági feladatok közé nem tartozhat hatósági jogalkalmazási tevékenység, mert a minisztérium/államtitkárság törvényelőkészítő, szakmai irányítási, ellenőrzési és humánerőforrás-politikai tevékenységet végez. A hatósági jogalkalmazási feladatoknak a helyi/területi/országos intézmények hatáskörébe kell tartozniuk.
A hatalommegosztás, a feladatok- és hatáskörök megosztása elvének a tagadását, a politikai centralizmus érvényesülését, az egyszemélyi irányítás kizárólagosságát jelenti, ha a jogalkalmazó szervezet része lesz a miniszteriális szervezetnek.
A közvéleményt általában nem érdekli, hogy a közigazgatás milyen szervezeti rendben működik. Ha konkrétan nézzük azonban az összeszervezés következményeit, akkor nagyon is érdekel mindenkit, hogy ki ellen indul ok nélkül adóellenőrzési eljárás, és kik csalhatnak szabadon adót; ki ellen indul vagyonosodási vizsgálat, és ki ellen nem indítható ugyanez; ki az, akit minden hónapban ellenőriz a NAV, és ki az, akinél nem állapítanak meg soha semmilyen szabálytalanságot. Melyik az a vállalkozó, akit a konkurense mindig eredményesen jelent fel a NAV-nál, és melyik az vállalkozás, amely mosolyogva nézi mások kálváriáját az ellenőrökkel?
Az össze-vissza szervezés célja az, hogy a kormánypárt az állami adóellenőrzés eszközével támogathassa a saját Fidesz közeli cégeit és a konkurenseket (ahová már Simicska Lajos cégei is tartoznak) távol tarthassa a piactól.
