A Vs.hu azokat az elemzéseket szerette volna megismerni, amelyeket két, az Egyesült Államokban lobbizó cég (az EuroAtlantic Solutions Kft. és a Prime Policy Group) készített a kormány számára. Arra voltak kíváncsiak, hogy a lobbisták mennyire jelezték előre az amerikai kapcsolatok megromlását, ami a kitiltási botrányhoz vezetett. Ám Lázár tárcája megtagadta az adatok kiadását, arra hivatkozva, hogy a kért iratok döntés-előkészítő anyagok, és különleges adatokat tartalmaznak. A NAIH állásfoglalásából kiderült az is, hogy a vele folytatott levelezésben milyen további érvekkel védte álláspontját a Miniszterelnökség. Lázárék szerint "a különleges adatok felismerhetetlenné tétele olyan aránytalan nehézséggel járna, amely nem várható el a Miniszterelnökségtől". Vagyis a nevek, számok kitakarása túl sok munka lenne. Péterfalvi szerint azonban "egy minisztérium esetében nehezen elfogadható azon álláspont, hogy nem rendelkezik kellő erőforrással az Alaptörvényből eredő kötelezettségére, az adatigénylés teljesítésére, mert túl nagy terjedelmű az adatigényléssel érintett dokumentum." A NAIH arra is emlékeztette a Miniszterelnökséget, hogy az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez. Idézte az Alkotmánybíróság határozatait is, amelyek kimondták: ez az alapjog lehetővé teszi a parlament és a kormány hatékony ellenőrzését.
Noha Péterfalvi épp szabadságát tölti, így a konkrét ügyben - a vonatkozó dokumentumok hiányában - nem kívánt nyilatkozni, az idevágó bírósági gyakorlatot érintő kérdésünkre elmondta: éppen azért mondta az utóbbi hetekben, hogy meg kell várni a közérdekű adatigényléseket érintő újabb korlátozások ügyében a gyakorlat kialakulását, mert meggyőződése szerint semmilyen alsóbb szintű jogszabály nem korlátozhatja, s főként nem vonhatja meg egy alapjog gyakorlását. Így például olyan technikai korlátozásokkal, mint például a most elfogadott törvénymódosítás nyomán lehetővé vált költségtérítés megfizetése, nem lehet megvonni egy állampolgár alaptörvényben garantált jogát.
Korábban Péterfalvi a törvénymódosításról azt mondta, felelőtlenség lenne előre azt állítani, hogy aggályos a törvény, és bízik benne, hogy nem fog az állam az új lehetőségekkel visszaélni, például túl magas díjakat megállapítani. Most lapunknak is azt emelte ki: a közérdekű adatok megismerhetőségéhez fűződő alapjog nem elvi lehetőség, a bíróságoknak továbbra is ezt kell majd figyelembe venniük az adatigénylési perekben. A NAIH határozatai ugyan nem kötelezőek, de sok eljáró bírói hivatkozik rájuk, ráadásul az információszabadsághoz fűződő alapjog érvényesülését nemcsak ők, hanem a bíróságok és végső soron - alkotmányjogi panasz révén - az Alkotmánybíróság is garantálni tudja - fogalmazott.