Magyarország;célpont;

- Iszlám Állam - Célpont lehet Magyarország

Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke szerint megfontolatlan döntést hozott a Fidesz-kormány, az Iszlám Állam elleni nemzetközi misszióhoz ugyanis nem volt kötelező katonákkal csatlakozni. 

Egyirányú utcába vitte be Magyarországot a kormány, amikor úgy döntött, katonákat küld Irakba az Iszlám Állam (IS) elleni koalícióba. Ezzel olyan térképre került fel az ország, amiről akkor sem lehet leiratkozni, ha a 150 magyar katonából álló kontingens hazatér. Az IS számára ugyanis mostantól célpont lehet a nemzetközi koalícióba ilyen módon résztvevő Magyarország. Erről Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke beszélt lapunknak annak apropóján, hogy Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök a napokban bejelentette, a logisztikai előkészítő részleg már Erbilben van, a többiek júliusban, illetve augusztusban követik őket.

Molnár állítja, megfontolatlan döntést hozott a Fidesz-kormány, a nemzetközi misszióhoz ugyanis nem volt kötelező katonákkal csatlakozni. Magyarország működtethetne katonai kórházat vagy meteorológiai állomást telepíthetett volna az iraki Kurdisztánba, az aktív részvétel miatt viszont nőtt a terrorfenyegetettség. Az ellenzéki politikus reméli, hogy a jól képzett katonákat nem érheti baj, a civilek viszont itthon védtelenek. Terrorcselekményekre a magyarok nincsenek felkészülve. Arra sem, hogy akár egy népviseletbe öltöztetett bábu mellől üzenjen az országnak az Iszlám Állam hóhéra. Miután a terrorizmusban "doktrína-váltás" következett be, életbe lépett az "ölj, ahogy tudsz" alapelve, ezért Molnár szerint nehéz megmondani, milyen többletkockázattal jár a misszió Magyarország számára.

A szolgálatok eddig is kitűnően helytálltak mind Afganisztánban, mind más küldetés esetén, most azonban új kihívással is szembe kell nézni. Nem csak az expedíciós-missziós tevékenységet kell támogatni, hanem a belföldön esetlegesen megjelenő terrorizmussal szemben is meg kell védeni az országot - figyelmeztetett a bizottság elnöke. Ráadásul mostanában az IS fanatikus, magányos elkövetőket küld a különböző országokban, akikkel szemben nehezebb fellépni. Irakon belül egyébként Kurdisztán, illetve Erbil viszonylag nyugodt helynek számít - fogalmazott Molnár.

A vezérkari főnök a napokban az MTI-nek adott interjújában mondta el, hogy a Magyar Honvédség Iraki Kiképzés-biztosító Kontingensében lesz lövész, logisztikus, egészségügyi dolgozó - például pszichológus -, valamint tábori lelkész is. A parlament felhatalmazása alapján 2017 december 31-éig 150 magyar katona vesz részt az IS elleni, több mint hatvan országból álló nemzetközi koalícióban. A magyarok az erbili kiképzés-koordináló központ felelősségi területén állomásoznak.

A misszióról április 14-én szavazott a Ház. Az MSZP, az LMP és a Jobbik, valamint a fideszes Bencsik János, a független Kónya Péter és Szabó Tímea (PM) nemmel szavazott.

Áder János köztársasági elnökhöz fordultak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő, a Transpareny International és a K-Monitor korrupcióellenes szervezetek azért, hogy az államfő tegyen eleget alkotmányos kötelességének, és ne írja alá a közérdekű adatigényléseket korlátozó törvénymódosítást, hanem forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab). A civilek emlékeztettek: a módosítás legsúlyosabb következménye, hogy a jövőben még nehezebben lehet olyan adatokhoz hozzájutni, amiről az adatgazda azt állítja, hogy döntés megalapozását szolgálja.