Az Ab döntései és a bírói gyakorlat alapján eddig az volt az információszabadság egyik legfontosabb garanciája, hogy egy olyan döntés-előkészítő adat esetében, amely alapján a döntés már megszületett, nem lehetett egy további, esetleg be sem következő döntésre hivatkozni, amely indokolná a további titkolózást. Ezzel szemben a törvénymódosítás eltörli ezt és felhatalmazza az állami szerveket, hogy "további jövőbeli döntés" megalapozása miatt elutasítsák az adatigénylést.
Az új szabályok közül a legnagyobb felháborodást az okozta, hogy mostantól a fénymásolás és a postázás költségein túl az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költségét az adatigénylőnek meg kell fizetnie bizonyos, önkényesen meghatározható esetekben. "A módosítás több rendelkezése súlyosan korlátozza a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjogot. Az új szabályok egy része az adatkezelő állami szervek már létező, az információszabadságot korlátozó, visszaélésszerű magatartását teszi jogszerűvé, ami még átláthatatlanabbá teszi az állam működését és jelentősen megnehezítheti az újságírói munkát" - fogalmaztak.
