Brüsszel 2013 vége óta szolgalmazza, az uniós pályázatok elbírálását átláthatóvá és nyilvánossá kell tenni. Az ajánlás azóta él, mióta az akkori Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget beolvasztották a Lázár János által vezetett Miniszterelnökségbe, és az uniós pályáztatás új módszerét szerint történik. A kancelláriaminiszter ezt meg is ígérte, ám most egy olyan törvényjavaslat kerül az Országgyűlés plénuma elé, amely gyakorlatilag legalizálja a korrupciót - mondta lapunknak Varju László. A Demokratikus Koalíció (DK) színeiben politizáló független képviselő többek között nem érti, pontosabban sejti, hogy mi az oka annak, hogy a meghívásos pályázatok összeghatárát miért emelték többszörösére. Az egyszerűbb közbeszerzéseknél eddigi 25 millió forintról 60 millió forintra nőtt a határ, az építési-szerelési munkálatoknál pedig 150 millió forintról 500 millió forintra.
Varjú szerint így még inkább a kormányzati körökhöz közelálló vállalkozók lehetnek a nyertesek, mint eddig. A DK azt javasolja, hogy ahelyett, hogy emelték volna a kötelező, nyílt pályáztatás összeghatárát, inkább a töredékére kellett volna azokat leszállítani. Indítványozzák továbbá azt is, hogy a jelenlegi papíralapú pályáztatást a korszerűbb, elektronikus úton lebonyolítandóra cseréljék, csökkentve ezzel a csalás lehetőségét. A képviselő emlékeztetett arra is, hogy az úgynevezett gyorsított eljárás révén nyerték el például a Közgép és társai az M4-es autópálya most megkifogásolt szakaszának beruházási pályázatát. A jövőben akár a legdrágább ajánlat is nyerhet a közbeszerzéseken, illetve indoklás és bírósági végzés nélkül lényegében bárkit ki lehet zárni a közbeszerzési eljárásokból – hívta fel a figyelmet Varju László.
Hasonló véleményt fogalmazott meg a másik ellenzéki párt, az Együtt is. Juhász Péter szerint a kormánypártok úgy próbálják megváltoztatni a közbeszerzési törvényt, hogy a közbeszerzések minél bonyolultabbak és minél kevésbé átláthatóak legyenek, és egyre több kiskapu legyen a rendszerben. A párt alelnöke sajtótájékoztatóján azt mondta, az, hogy Orbán Viktor kormányfő gyakorlatilag személyesen dönt a közbeszerzésekről, illetve az Európai Unió által ideítélt források elosztásáról, ez "vérlázító". Németh Lászlóné, volt fejlesztési miniszter, a Miniszterelnökség jelenlegi államtitkára a TV2 reggeli műsorában arról beszélt, hogy a kormány fejlesztési kabinetjében nem az uniós forrásból megvalósuló fejlesztések kivitelezőiről, hanem a különböző projektek prioritásáról döntöttek. Juhász Péter erre úgy reagált, hogy nem hisz Németh Lászlónénak, sokkal inkább a volt amerikai nagykövetnek, akinek szavait valójában Orbán Viktor is megerősítette.
Ezért is feltűnőek Lázár János tegnapi szavai. A kancelláriaminiszter szerint "a téma több komolyságot igényel annál, mintha egy volt amerikai nagykövet meglehetősen zavaros beszámolójára alapoznánk." Mindez egy azonnali kérdésre adott válaszban hangzott el. Az LMP-s Schmuck Erzsébet azt kérdezte: igaz-e, hogy Orbán Viktor személyesen dönt az EU-pályázatok sorsáról. A miniszter szerint "csak egy amerikai meseirodalom részt olvashatunk a volt nagykövet asszony keresetkiegészítő tevékenysége része képpen, amire nem alapoznék parlamenti vitát”.
Orbán Viktor kormányfő már a Normafáról szóló vasárnapi kerületi népszavazásakor egy kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta: a beruházásokról transzparens módon történik minden döntés, a különböző irányító hatóságok megteszik javaslataikat, és évek óta a kormány fejlesztési kabinetje hozza meg a döntéseket a pályázatokról, amelyeket jóváhagyásra bevisznek a kormány elé.
