A bankok is elkezdték az ingatlanprojektek hitelezését, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramját pedig sok cég használja ki arra, hogy még jó áron vásároljon saját irodát vagy ipari ingatlant - tette hozzá az ügyvezető igazgató. Salamon Adorján kifejtette, hogy az irodapiacon széthúzódtak a bérleti díjak, a válság előtt 10-14 euró közötti négyzetméterenkénti havi díjon lehetett A-kategóriás irodát bérelni, ma a díj 6 és 14 euró között szóródik. Hozzátette, hogy a válság óta most először keresnek fejlesztési célra telket a piacon.
Az Eston a saját tevékenységében is érzi a pozitív változást: tavaly minden hétre jutott egy általuk közvetített iroda bérbeadás, az értékbecslőik pedig ezer milliárd forint értékű portfóliót értékeltek. Az általuk lebonyolított befektetési tranzakciók értéke meghaladta a 40 millió eurót - mondta az ügyvezető igazgató.
A nemzetközi ingatlanpiacról Kiss Ernő, az Eston társigazgatója elmondta, hogy a magyar piac még mindig csak fele a cseh piacnak és nem éri el a román piac méretét sem. A nagy intézményi befektetők még nem jelentkeztek újra a válság óta. Nagyobb súllyal vannak jelen a befektetési piacon a szállodák, ezen a területen és a lakások piacán jelentek meg az orosz befektetők. Új és pozitív jelenségként említette a társigazgató azt, hogy a svéd Skanska, a fejlesztő cége mellé visszahozta Magyarországra a kivitelező divízióját is.
Újra megjelentek az irodapiacon a hosszú távú bérleti szerződések. Új jelenség, hogy a tulajdonosok nem egyszer kifizetik a meglévő kisebb bérlőjük elköltözési költségét, csak hogy helyet teremtsenek egy nagyobb bérlőnek - erről Pál Tamás divízió vezető beszélt a tájékoztatón. A bérlők megkövetelik az iroda környékén a kiegészítő szolgáltatásokat is. Ebből a szempontból jó példa a Corvin negyed, ahol nem csak éttermek vannak, de bevásárolni is lehet. A tervezett fejlesztéseknél új jelenség, hogy nem pusztán irodákat, hanem városközpontokat terveznek - tette hozzá a divízió vezető.
