Mivel reggel hat és hét óra között megnövekszik az aktivitást segítő adrenalin és noradrenalin szintje, egyúttal a fény hatására csökken a jó alváshoz szükséges melatonin hormon termelődése, ekkorra célszerű időzíteni az ébredést. Az első étkezést is rögtön reggel a legjobb beiktatni, hiszen a tápanyagok lebontását segítő fő stressz hormon, a kortizol szintje ilyenkor tetőzik. Jó tudni azonban, hogy önmagában ez nem elég, fizikai aktivitás is kell a bevitt energia elégetéséhez. A kortizol egyébként az idegrendszer éberségéért és az izomzat tettrekészségéért is felelős, ráadásul a vércukorszintet is megemeli, hogy több tápanyag jusson a sejteknek, izomzatnak. Számos hormon segít tehát reggel elindítani a napot – emeli ki a szakember.
Szintén a hormonális hatások következtében hajnali egy és három óra között jelentős vérnyomásesés lép fel, ezért ebben az időszakban legnagyobb a szívroham kockázata. A kora reggeli órákra azonban kiegyenlítődik a vérnyomáskilengés, így ez az időszak már a testedzésre is alkalmasabb, napközben pedig már bármikor sportolhatunk.
A tanuláshoz, az ismeretek elmélyítéséhez a késő délutáni időszak a legideálisabb, a kognitív funkciókat befolyásoló hormonok, így az adrenalin szintje is ilyenkor erre a legalkalmasabb. Dr. Lakatos Péter szerint azért előfordulhat kivétel is, aki például éveken át sokat utazik az iskolába és reggelente útközben tanul, valószínűleg később is könnyebben végez szellemi munkát korán reggel.
A növekedési hormon szintje éjszaka a legmagasabb, az alvás pedig ennek szerepét erősíti. Mivel ez nemcsak a testmagasság, hanem az izomtömeg növekedését is szabályozza, a felnőtteknek is törekedniük kell arra, hogy éjjelre időzítsék a pihenést. Ezt egyébként az éberségért felelős kortizol hormon alacsony szintje is segíti, ebből éjfélkor mérhető a legkevesebb.
Forrás: Semmelweis Egyetem
