A befektetők nem tekintik eléggé kiszámíthatónak a magyar gazdaságot - ismerte el Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjújában. Orbán Viktor kapcsolatos kérdésre. Magyarország pedig 2013. óta a legsikeresebb gazdasági fejlődést bemutató európai országai közé tartozik, a magyar reformok működnek - hangoztatta a miniszterelnök. A kormányfő nem érti hogy a jó számok ellenére miért bizalmatlan velünk szemben a külföld, és arra a megállapításra jutott, hogy olyan lépéseket kell tenni, melyek a kiszámíthatóság érzetét növelik, például korábban kell elkészíteni a költségvetést. A "hátha bejön" elméletét azzal támasztotta alá, hogy a sikeres országok a költségvetést nem hagyják az év utolsó heteire, hanem minél korábban igyekeznek elkészíteni, hogy ahhoz a gazdasági élet szereplői alkalmazkodni tudjanak. Ezért kellene Magyarországnak is már júliusra elfogadnia a költségvetést. Így már nyáron tudható lenne, hogyan alakul az adórendszer, milyen fejlesztések lesznek, "ki mire számíthat". Orbán úgy vélte, a tavaszi ülésszak végére meglesz a költségvetés. Az adóterveket a jövő heti kormányülésen terjeszti elő a gazdasági miniszter, a költségvetés tervezetét pedig április végéig kell benyújtani az Országgyűlésnek - jelezte a miniszterelnök. Szakemberek felidézték, hogy 2012-ben már májusban benyújtotta a kormány a költségvetési javaslatot és december közepén volt zárószavazás. Igaz, akkor már rá sem lehetett ráismerni az eredeti javaslatra. Ráadásul 2013-ban azt is majd' tucatszor módosították.
Katona Tamás közgazdász szerint viszont a fejlett piacgazdaságokban joggal tartják kiszámíthatatlannak Magyarországot. "Nálunk úgy megy be egy vállalat vezető kedden reggel az üzembe, hogy nem csak azt nem tudja, hogy mi lesz szerda reggel, hanem azt sem, mi volt hétfőn, lásd a visszamenőleges hatályú jogszabályokat" - jegyezte meg a közgazdász. Nem lehet tavasszal úgy megalapozott költségvetést készíteni, hogy még a tavalyi zárszámadás sincs meg. Az majd az év közepén jelenhet meg. Legalább ennyire hiányoznak az adótörvények. Még zavaróbb, ha hetente más adóötletekkel áll elő valamelyik kormánytag. A szokásoknak megfelelően kiadtak ugyan a minisztériumoknak egy köriratot, amely inkább csak irányelveket tartalmaz és kétféle szám található benne: az évszám és az oldalszámok - tette hozzá Katona Tamás. Magyarországnak nem a költségvetés elfogadásának dátuma, hanem megalapozottsága adhat(na) tekintélyt. Az pedig a munkáltatókkal, munkavállalókkal folytatott egyeztetésekkel érhető el.
Az adókról a miniszterelnök annyit elárult, hogy az egységes 10 százalékos társasági adó jövőre még nem valósul meg. A két gyermekesek jövedelemadó csökkentését több lépcsőben tervezi megvalósítani a kormányfő. A lépcsősor végén már az adókedvezmények megkétszereződnek - ígérte Orbán Viktor. Azok a bankok, amelyek növelik a hitelezésüket, csökkentett bankadóval számolhatnak, legalábbis ez a lehetőség "nagy valószínűséggel benne lesz a költségvetésben". Orbán megjegyezte, ő ugyan kevesellte a tervezett 5,3 százalékos reklámadó felső kulcsot, de a szakemberek meggyőzték arról, hogy ez így is a legmagasabb Európában. A kis és középvállalkozások felsóhajthatnak, mert "valamilyen nulla kulcs, valamilyen alsó határral" lesz, de hogy ez az alsó határ hol húzódik majd, nem tudta megmondani a miniszterelnök.
Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) ügyvezetője is úgy tudja, a minisztériumoknak küldött úgynevezett köriratban egyelőre a konkrét számokat nem szerepeltek. A tárcák ettől függetlenül valamilyen keretszámokkal dolgoznak majd. "Az a kérdés, hogy azok a keretszámok, mint kiadási oldal, milyen bevételi oldallal vannak összhangban" - tette fel a kérdést Romhányi. Ha a kiadási oldal adott, plusz figyelembe kell venni a hiánycélt, akkor a bevételeket ahhoz kell igazítani. Jelenleg azonban csak zavaros kormányzati kommunikáció zajlik több százmilliárdos adócsökkentésekről.
Romhányi Balázs nem zárta ki, hogy egy alultervezett kiadás mellé egy jelentős tartalékot tervez be a kormány. Ősszel pedig eldöntik, hogy a tartalék terhére bevezetnek-e valamilyen adócsökkentést. Határozhatnak úgy is, hogy az esetleges kiadási oldal lyukait tömködik be a tartalékkal.
A kormány kérhet egy biankó felhatalmazást az Országgyűléstől, hogy abból a tartalékból oda csoportosítson át ahová akar és akkor már csak az a kérdés marad, hogy minek is a Parlament a költségvetés politikához - tette hozzá Romhányi Balázs.
A szakember azt is kifejtette, hogy a kormánypropaganda a 3 százalék alatti költségvetési hiányról csúsztatás, mert a 2,6-2,7 százalékos hiánycél egyáltalán nem túl kedvező. Az igaz, ha átlépnénk a 3 százalékos határt akkor Magyarország konkrét pénzügyi szankciókkal lenne sújtható, de hazánk egy legalább ennyire fontos szabályt nem teljesít. Az úgynevezett középtávú célt, a konjunktúra ciklusokra kiigazított költségvetési egyenleget. Idén az unió 1,6-1,7 százalékos strukturális hiányt vár el. Jövőre a gazdasági fejlődést figyelembe véve valószínűleg 1,5 százalék körüli hiány lenne elfogadható az uniós szabályok szerint.