Hosszas vajúdás után végre megjelent a vasárnapi zárva tartásról szóló kormányrendelet. Igaz ezt, a gazdasági tárca már a múlt hét második felére ígérte. A kereskedelmi szakemberek szerint azonban ez a legkisebb baj a dokumentummal.
Az előző hetek kormányzati belharcai és nyilatkozatai után senki sem számított arra, hogy a törvényhez képest bővülhetne a korlátozás alól felmentettek köre. Arra viszont joggal gondolhattak az érintettek, hogy világos útmutatást kapnak a törvény szövegéhez, például ahhoz, hogy milyen kivételek lesznek a nyitva tartási korlátozások alól, hiszen a jogszabály felhatalmazza a kormányt, hogy további kivételeket határozzon meg. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára lapunknak arról számolt be, hogy ez csak részben valósult meg. A rendelet ugyanis csak annyit mond: ha lesznek újabb feltételek, amelyek alapján valaki vasárnap is ki szeretné nyitni az üzletét, akkor annak legalább öt nappal a nyitva tartásra szánt vasárnap előtt a települési önkormányzat jegyzőjéhez kell fordulnia a kérésével. Ezekről az új feltételekről azonban egyetlen szó sem olvasható a szövegben, vagyis nagy tere van a jegyző szubjektív elbírálásának. "Ezt a kormányrendeletet jelenleg ki lehet tenni az ablakba, más tennivaló nincs!" - fogalmazott az OKSZ főtitkára. A szakember úgy vélte, ezzel a rendelettel a kormány üzenni akart, hogy majd lesznek még kivételek a törvény hatálya alól. Valószínűleg vagy ezt a rendeletet módosítják, vagy újat készítenek, de azt talán még a kormányzat sem tudja, hogy mikor és kik élhetnek majdan ezzel a lehetőséggel.
Időközben bizonyosságot nyert az is, - amit egyébként az ágazat szereplői eddig is sejtettek - semmiféle hatástanulmány nem készült arról, hogy milyen következményekkel járhat a vasárnapi boltbezárás. Miután a rendelet nem ad választ számos nyitott kérdésre, így érdemes arra visszaemlékezni, hogy látszategyeztetések ugyan voltak a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel, de egyetlen javaslatukat sem látták viszont a törvényben. A jogszabályról pedig szinte az az egyöntetű vélemény, hogy módosítani sem érdemes, mert annyira rossz. A kereskedők jogkövetők ezért amíg ez a törvény hatályban van, igyekeznek annak keretein belül mérsékelni a veszteségeiket. Az adventi négy vasárnapon kívül egy szabadon választott hét végi napon nyithatnak ki a 200 négyzetméter fölötti üzletek is.
Az áruházláncok közül a Tesco a húsvét előtti vasárnapot választotta, arra, hogy az összes üzlete nyitva legyen, s a lex Metro kárvallottja 13 áruháza is március utolsó vasárnapján tart nyitva. Az IKEA az adventi négy vasárnapot t oldja meg, míg például az Auchan a 19 üzletének "szabad" vasárnapját a helyi vásárlási szokásokhoz igazodva eltérő időpontokban veszi igénybe, akárcsak a Spar. A frainchise rendszerű hazai láncok szerződéses partnerei közül sokan megfelelnek a törvény előírásának, vagyis 200 négyzetméternél nem nagyobb üzletük családi vállalkozás, ők tehát ha személyesen állnak a pult mögé, segítő családtagjával, vasárnap is kinyithatnak.
Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője elemzésében igyekezett a vasárnapi zárva tartás hátterét feltárni - erről beszélt a kutató lapunknak. Valószínű, hogy a miniszterelnök nem háríthatta tovább a KDNP javaslatát. A kisebbik kormánypárt már ellenzékben, 2007-ben, majd a hatalomban 2010-ben is bevezette volna a vasárnapi bolt bezárást. Orbán Viktor kormányfő öt éve még mondhatta, hogy akkor támogatja ezt az elképzelést, ha öt napi munkából meg lehet élni. A kormányfő a saját csapdájába is belesétált, hiszen négy év kormányzás után nem mondhatja azt, amit 2010-ben, főleg azok után nem, hogy állandóan azt hangoztatta, a gazdaság dübörög, az ország jobban teljesít. Pedig ez a törvény akár olyan is lehet, mintha a kormánykoalíció lábon lőtte volna magát, de többet árthat a Fidesznek.