Áder János levelében írja: "Egy atomerőmű nem biciklitároló, ezért terrorizmussal fenyegetett világunkban nemcsak indokolt, hanem egyenesen szükséges egy atomerőmű építésével és működésével kapcsolatos adatok védelme, titkosítása. Fontos ugyanakkor, hogy csak a magyar polgárok biztonságát és az erőmű biztonságos működését garantáló információk élvezzenek titokvédelmet.
Az Országgyűlés által e tárgyban hozott törvény alkotmányosságának vizsgálatát erre való tekintettel végeztem el. Megállapítottam, hogy a jogszabály nem ütközik sem hazánk Alaptörvényébe, sem a jogalkotási törvény előírásaiba. A mindenkori köztársasági elnöknek nincs alkotmányos lehetősége arra, hogy saját kénye-kedve szerint, netán mások szempontjait előtérbe helyezve vagy hatáskörét bármely módon túllépve mérlegelje egy, az Országgyűlés által elfogadott törvény aláírását. Mindezt magamra nézve is kötelezőnek tartom, így ezúttal is ezzel összhangban hoztam meg döntésemet" - közölte Áder János köztársasági elnök szerdán.
MSZP: Ádernek el kell számolnia a "paksi atommutyival"
A szocialista párt úgy reagált a köztársasági elnök szerdai döntéseire, hogy a Fidesz-frakció bűnszervezet módjára megszavazta, Áder János pedig aláírta a 3000 milliárdos orosz hitel lenyúlását 30 évre titkosító paksi atomszerződésről szóló törvényt. A titkosítással a Fidesznek, beleértve Áder Jánost is, előbb-utóbb el kell számolnia - írja a párt sajtóközleményében.
Újra kell viszont tárgyalnia az Országgyűlésnek a kormányhivatalok integrációjáról szóló és a tisztviselők jogállását újraszabályozó törvényeket. A közszolgálati dolgozók életét felforgató törvények esetében a köztársasági elnök nem is tehetett mást, mint hogy visszaküldi az Országgyűlésnek. Reméljük, a törvények újratárgyalása során a kormánypárti képviselők hajlandók lesznek a javaslatok ordító hibáinak kijavítására. A paksi atommutyiban való közreműködésük nem lesz elfelejtve. Mindazonáltal örülünk annak, hogy a közszolgálati dolgozók érdekeinek védelmében a szakszervezetek és az MSZP fellépése eredményre vezetett - írta a szocialista párt a közleményben.
Az Együtt az Ombudsmanhoz fordul
Az Együtt ombudsmanhoz fordul, hogy Székely László kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a paksi bővítés egyes adatait harminc évre titkosító törvény megsemmisítését.
Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselő, az Együtt politikusa és Szigetvári Viktor, az ellenzéki párt elnöke szerdán ezt arra reagálva közölte az MTI-vel, hogy Áder János köztársasági elnök aláírta az Országgyűlés által múlt héten elfogadott jogszabályt. Az államfő azzal indokolt, hogy a törvény alkotmányos, és a terrorizmussal fenyegetett világban "nemcsak indokolt, hanem egyenesen szükséges egy atomerőmű építésével és működésével kapcsolatos adatok védelme, titkosítása".
Az Együtt politikusai közleményükben hazugnak és cinikusnak minősítették ezt az érvelést, mondván, az objektumvédelmi és technológiai szempontból titkos információk nyilvánosságát senki nem követeli.
Emlékeztettek arra, az Együtt korábban nyílt levélben kérte Áder Jánost, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, mert a beruházás gyakorlatilag teljes dokumentációjának titkosítása szerintük ellentétes az alaptörvénnyel. Az ellenzéki párt szerint "Áder János ismét bebizonyította, hogy nem több egy fideszes kádernál, és soha nem is tud átlépni saját árnyékán".
A PM az ombudsmanhoz és az Európai Bizottsághoz fordul
Az ombudsmanhoz és az Európai Bizottsághoz fordul a Párbeszéd Magyarországért (PM) a paksi atomerőmű-bővítés egyes adatainak 30 évre való titkosítása ügyében. Jávor Benedek, a PM európai parlamenti (EP) képviselője ezt szerdán tudatta az MTI-vel.
A PM-es EP-képviselő szerint ezzel az államfő "új, környezetvédő politikusi profilja még a kialakulása előtt darabokra tört". "A jövőt elzálogosítani és a paksi szennyest a következő generációk nyakába rakni a köztársasági elnöknek sincs joga" - fogalmazott közleményében Jávor Benedek.
A PM ezért az ombudsmanhoz fordul, hogy kérjen alkotmánybírósági felülvizsgálatot, és az Európai Bizottságnál is panaszt tesz, mert szerintük a törvény az európai jogot is sérti.
Az LMP az Alkotmánybíróságtól vár megoldást
Az LMP az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a paksi beruházás egyes adatait titkosító törvény miatt - közölte az ellenzéki párt társelnöke jelezve: összegyűjtötték az ehhez szükséges ötven képviselői aláírást.
Arra utalva, hogy Áder János köztársasági elnök aláírta a jogszabályt, azt írta: az elnöki vétó elmaradásával a közpénzek mellett a nukleáris biztonság is veszélybe került.
Az államfő azon szavaira, hogy az atomerőmű nem biciklitároló, az LMP társelnöke úgy reagált: éppen az a felháborító, hogy "Magyarországon mostantól egy biciklitároló felépítésénél is komolyabb átláthatósági és ellenőrizhetőségi garanciák érvényesülnek".
A párt szerint Áder János az aláírással saját hitelességét és az ország biztonságát is veszélybe sodorta.
Szél Bernadett emlékeztetett: az ombudsman közbenjárását is kérik, és megkeresik az Aarhusi Egyezmény titkárságát is a törvény miatt.