Mint az köztudott, Putyin a Fiumei-úti Köztemetőben megkoszorúzta az 1956-ban „az ellenforradalom leverése során elesett” szovjet katonák emlékművét. Az emlékmű felirata még abban az időben született, amikor előírták nekünk, hogy az „eseményeket” ellenforradalomnak kell neveznünk. Sokat változott azóta a világ, beköszöntött a demokrácia, ezt onnan is tudtuk, hogy törvényileg köteleztek mindenkit, hogy az eseményeket ezentúl „forradalom, és szabadságharc” néven emlegesse. Így aztán eszembe sem jutna olyasmiket gondolni, mint, hogy: 1956. október 23-án kirobbant a forradalom, és szabadságharc, majd november 4-én bejöttek a szovjet csapatok, és leverték az ellenforradalmat.
Szegény Mécs Imre, aki azon kevés tanú közé tartozik, akik még élnek, nehezményezte ezt a fura koszorúzási akciót, és teljesen igaza van. Én az „események” alatt még 8 éves gyerek voltam, azóta azonban felnőttem, megéltesedtem, és sok mindent láttam, tapasztaltam. Így aztán megfogalmazódott bennem egy talán nem is olyan eretnek gondolat: Ha 1956 forradalma győzött volna, akkor már 50 évvel ezelőtt elérkezhettünk volna oda, ahol most vagyunk…