Az ügylet értéke nagyjából 3,4 milliárd dollár körül jár, ám úgy tűnik, ezúttal más, politikai megfontolások is közrejátszhatnak az április végére várt döntésben. Ekkorra kellene ugyanis a törököknek elfogadni egy, az első világháború után az örmények elleni kegyetlenkedéseket népirtásnak minősítő amerikai szenátusi deklarációt. Ankara ettől mindig következetesen elzárkózott.
A törökök és a NATO közti viszony az utóbbi hónapokban az Iszlám Állam elleni fellépés miatt is romlott: Ankara nyugati szövetségesei úgy értékelik, hogy Törökország nem lépett fel elég hatékonyan a terrormódszereket bevető, Irakban és Szíriában jelentős területeket ellenőrző, szélsőséges muzulmán erő ellen. Az is komoly neheztelést váltott ki Washingtonban, hogy a tervezett üzletben a törökök partnere egy olyan kínai vállalat lenne, amellyel az USA 2006 óta nem áll kapcsolatban, mivel az rakétatechnológiával látta el az iráni rendszert.