Petro Porosenko ukrán elnök a fehérorosz fővárosba való elutazása előtt úgy nyilatkozott, azért megy Minszkbe, hogy "azonnal, minden feltételek nélkül legyen tűzszünet, és kezdődjön meg a politikai párbeszéd" - közölte az ukrán elnöki sajtószolgálat. Vélhetően így is lesz, az ukrán válság politikai megoldását célzó minszki négyoldalú, francia-német-ukrán-orosz csúcstalálkozót a kezdeményezők is a béke utolsó esélyének nevezték.
Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő múlt héten azért kezdett diplomáciai offenzívába, mert a kelet-ukrajnai válság elmélyülése, a harcok hevesebbé válása, az orosz-ukrán, orosz-európai illetve orosz-amerikai feszültség növekedése immár a regionális konfliktus eszkalálódásával, háborúvá fajulásával fenyeget. Így az úgynevezett normandiai formátumban, azaz francia-német közvetítéssel zajló orosz-ukrán csúcstalálkozó tétje épp ezért rendkívül nagy. Konkrétan az, hogy sikerül-e diplomáciai úton véget vetni a tíz hónapja tartó, máris több mint 5400 emberéletet követelő és mintegy egymillió embert lakóhelyéről elűző kelet-ukrajnai harcoknak, vagy folytatódik az öldöklés és bizonytalanság, megkezdődik Ukrajna felfegyverzése az Egyesült Államok által.
A csúcstalálkozó kezdetét eredetileg 16 órára tervezték, de több órás csúszással, 19 órakor kezdődött. Angela Merkel és Francois Hollande korábban érkeztek és külön egyeztettek Petro Porosenkoval, aki előzetesen biztosította az ukrán közvéleményt, hogy az Európai Unió és Ukrajna közös álláspontot fog képviselni Minszkben. Egy órával később érkezett Minszkbe Vlagyimir Putyin orosz elnök, az esti órákban megkezdődött a négyes egyeztetés.
Orosz sajtóinformációk szerint egyezményt vélhetően nem írnak alá a csúcsvezetők, de valamiféle közös közleményt kiadnak. Azt sem zárták ki, hogy a többórás csúszás annak köszönhető, hogy az első minszki fegyverszüneti egyezményt tető alá hozó úgynevezett konktaktcsoport - az EBESZ, Ukrajna, Oroszország és a lázadók képviselői – is megállapodásra jutott a fegyvernyugvás részleteiről, s ezt a dokumentumot próbálták ez idő alatt a csúcsvezetéssel is egyeztetni, elfogadtatni.
Meg nem erősített hírek szerint a csúcson is terítékre került, Angela Merkel és Francois Hollande javaslatára épülő rendezési terv 15 alaptételből áll. Ha sikerrel végződik a minszki csúcs, akkor ma, február 12-én délelőtt 10 órától hatályba lép az azonnali tűzszünet, 48 órán belül megkezdődik a nehézfegyverzet kivonása a demarkációs vonalról és február 23-ig az ukrán fegyveres erők egységeit is kivonják, Kijev befejezi a terrorista ellenesnek nevezett hadműveletét a szakadárok ellen.
Petro Porosenko korábban azt közölte, hogy országos szinten kihirdeti a hadiállapotot, ha nincs megállapodás és Ukrajna keleti részén továbbra is súlyosbodik a helyzet. Azt mondta, Ukrajnának fel kell készülnie a békére és az önvédelemre egyaránt és hangsúlyozta, Ukrajna nem válik szövetségi állammá, hanem egységes marad, mert ezt akarja az ukrán állampolgárok túlnyomó többsége.
Ben Hodges, az amerikai szárazföldi erők európai parancsnoka lengyelországi látogatásán bejelentette, az Egyesült Államok márciusban megkezdi az ukrán hadsereg tagjainak kiképzését az orosz fegyveresek elleni harc céljából. Egy amerikai katonákból álló zászlóalj három ukrán zászlóaljat fog kiképezni. A kiképzés kiterjed utak, hidak és más infrastruktúrák biztosításának mikéntjére, áldozatok kimenekítésére épületekből, orvosi feladatokra, s arra, hogy miként tevékenykedjenek olyan közegben, amelyben az oroszok zavarják, vagy teljesen megbénítják a távközlést.