Az egyik kockázati forrás az, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, amelynél 2014 végén két lépésben, összesen közel 40 milliárd forinttal növelte a kormány a tartalékok terhére az intézmény kiadási keretét.
Egy másik kockázati forrást a költségvetési szervek, valamint az állami és önkormányzati vállalatok tartozásai jelentenek. A költségvetési szervek 2014 végén mintegy 67 milliárd forint 30 napon túli, szállítókkal szembeni tartozással rendelkeztek. Ez 37 milliárd forinttal több, mint a 2013 végi érték. (Az állami és önkormányzati vállalatok hitelállománya 600-700 milliárd forint volt. Emellett a kormányzati szektoron kívüli vállalatok eladósodásának is nagy a kockázata.) A devizahitelesek és az önkormányzatok adósságának központi állami beavatkozás útján történő rendezése viszont jelentős erkölcsi kockázatot okoz. Az adósságproblémákkal szembesülő intézmények és vállalatok egyre inkább az állami segítség reményére alapozzák gazdálkodásukat.
A kormány egy új elszámolás következtében egy projekt hátralévő 5 százalékos uniós finanszírozási részét is bevételként könyveli el. Ha azonban az utólagos uniós ellenőrzések szabálytalanságot találnak, akkor azt a bevételt abban az évben kiadásként kell elszámolni.
Az autópálya-építésekhez kapcsolódó egyes korábbi közbeszerzési eljárások szabálytalan kiírása miatt várható, hogy az EU jelentős büntetést fog kiszabni Magyarországra, az összeg elérheti a 90 milliárd forintot.
Nem számoltak sem 2014-ben, sem 2015-ben azzal, hogy a magánszemélyek jogviszony megszűnésével kapcsolatos 98 százalékos különadó alkotmányellenessége miatt a korábbi adóbevétel legalább részleges visszatérítésére köteles az állam, mivel sem az összeg pontos nagysága, sem a visszafizetés várható ütemezése nem ismert, de elvileg legkésőbb 2015-ben és legalább 3 milliárd forint kifizetése várható.
A kormány kivetítésében nem számolt a Paks II. beruházáshoz kapcsolódó kiadásokkal és hitelfelvétellel, de a kinyilvánított kormányzati szándékok szerint az építkezés már 2018-ben megkezdődhet, ami érintheti a költségvetési folyamatokat is.
Ha a kormány elkezd költeni a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjából, akkor ez kiadásként jelentkezik a költségvetésben.
Pozitív kockázat viszont, hogy 2015-ben az EKÁER intézkedés hatására néhány tízmilliárd forinttal növekednek a költségvetési áfa-bevételek.
