Jelentős gazdaságpolitikai fordulatként, egy új fejezet kezdeteként tekint a kormány a hétfőn bejelentett, az EBRD-vel kötött megállapodásra, amely egyrészt a magyar állam és a nemzetközi pénzügyi szervezet majdani, 15-15 százalékos résztulajdonosi szerepvállalását rögzíti, másrészt rögzíti a bankadócsökkentés menetrendjét is. A kormány szándékai szerint hosszabb távon a magyar bankadó mértéke visszasimulna az uniós átlaghoz. Egyelőre a kormány 3 évre rögzíti a bankadócsökkentés mértékét: 2016-ban 0,31 százalékra, 2017-ben pedig 0,21 százalékra mérséklődik ez a teher, a 2009. évi mérlegfőösszeg helyett a 2014-es mérlegfőösszeget figyelembe véve. A 2018. évi számok még nem ismeretesek. Jövő évben 60 milliárd forint, ezt követően újabb 22 milliárd forinttal csökken ez a teher, amely az elmúlt évben 147 milliárd forintot tett ki. (A kieső adót csak akkor nem kell pótolni valahonnan, ha a hitelezési kedv és a gazdasági növekedés egyaránt fellendül, de a bankadó mérséklésének a hitelkihelyezéssel összefüggő feltételrendszerével nem fognak élni.)
A nemzetgazdasági tárca értelmezése szerint a megállapodás újraszabja a kormány és a bankrendszer viszonyát és az elmúlt másfél év legkomolyabb vállalásaként tekintenek rá.
A megállapodás rögzíti, hogy a tíz legnagyobb bankban további részesedés-szerzést az állam nem tervez, ezért bizonyos, hogy Raiffeisen Bank megvásárlása sincs napirenden. (Az osztrák bank egyes magyarországi üzletágának eladásáról rendszeresen felröppennek hírek, de egyenlőre ezek sincsenek napirenden.) A korábbi államosítások - Mol résztulajdon vásárlás, E-on gázüzletág, Rába, Takarékbank résztulajdona, az Antenna Hungaria, az MKB és a Budapest Bank felvásárlása mind-mind költségvetési pénzekből, a büdzsé módosításával történt. Az Erste 15 százalékos részvényvásárlása a 2016. évi központi költségvetést terheli majd. (A kormány erről a tulajdonszerzésről - amikor nem a politikai kommunikáció részének tekinti a közlést - elismeri, hogy az csak szimbolikus.) A kormány kötelezettséget vállalt, hogy az MKB-t és a Budapest Bankot eladja, minden valószínűség szerint magyar (nemzeti) tulajdonosnak.
Nem igazán lát fordulatot a magyar kormány gazdaságpolitikájában a Financial Times azt követően, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ígéretet tett a bankadó fokozatos csökkentésére. Egy pesszimista bankár szerint valójában minden maradt a régiben.
Ezzel nem ért egyet az általunk megkérdezett Róna Péter. A közgazdász egyetemi tanár szerint ezzel a "gazdasági szabadságharc" véget ért. A Fidesz kialakította a maga rendszerét, és most nemzetközi nyomásra, többé-kevésbé igyekszik rendezni kapcsolatát a bankszférával. Az orbáni rendszert működtetni kell, amihez nyugalomra van szükség. Más szakemberek szerint elsősorban a német kormány elvárásainak megfelelően enyhülhet ugyan a bankokra nehezedő teher. Ám ez sem jelenti azt, hogy a kormánypárt folyamatosan nem vívna a továbbiakban is küzdelmet a "profitéhes" idegen erők ellen, mint ahogy erre Orbán Viktor az Erste-akvizíció kapcsán tartott sajtótájékoztatón ismét tett utalást. Egy azonban bizonyos, hogy a magyar kormánnyal kritikus EBRD folyamatosan figyelemmel kíséri majd a folyamatokat, és kevésbé a politikai kiszólásoknak ad majd hitelt.