Francois Hollande elnök kormányzata a gyenge gazdasági mutatók, s elsősorban a magas munkanélküliség miatt szinte minden választást elvesztett az utóbbi két évben. A januári párizsi merényletekig Hollande számított az V. Köztársaság létrejötte óta Franciaország legnépszerűtlenebb elnökének. Ugyanakkor a merényleteket követően népszerűsége 21 százalékkal, 40 százalékra nőtt meg, szakértők azonban kételkednek abban, hogy ez a kedvező hatás tartós lesz. Ez azért sem valószínű, mert a két héttel ezelőtt közölt munkanélküliségi adatok szerint az országban továbbnőtt az állástalanok aránya, s az idei évben is folytatódik az emelkedés. Az is tény, hogy a megkérdezettek kétharmada továbbra is úgy látja: Hollande rossz elnök, igaz, korábban még 77 százalék vélekedett róla így.
Mindenesetre a szocialista Frederic Barbier szűk, 51,4 százalékos győzelme hosszú idő után az első igazán jó hír volt a szocialisták számára. Győzelmi beszédében „nemzeti egységre” szólította fel honfitársait. Győzelmében döntő szerepe volt annak, hogy ellenfele a jobboldali radikális Nemzeti Front (FN) jelöltje, Sophie Mortel volt, így bár az UMP vezetősége arra szólította fel a konzervatív párt szavazóit, érvénytelen voksot adjanak le, sokan közülük mégis inkább a szocialista jelöltet támogatták. A Nemzeti Front számára az volt a választás tétje, megszerzi-e harmadik parlament mandátumát.
A diadalt nagyon visszafogottan fogadták a szocialisták, már csak a szűk előny miatt is. Ni és azért is, mert az első fordulóban még a FN jelöltje végzett az élen. Barbier mindenesetre úgy vélte, hogy a vasárnapi eredmény fordulópontot jelent a szocialisták számára.
