Az ukrán válság és az Oroszország elleni szankciók kérdésére kitérve Putyin kifejtette: szerencsére nem folyik háború Oroszország ellen, de tagadhatatlanul létezik olyan törekvés, hogy véglegesítsék az elmúlt évtizedekben kialakult világrendet. Olyan világrendről van szó - magyarázta az orosz elnök -, amelyet egyetlen feltétlen hatalommal rendelkező vezető irányít, aki azt hiszi, neki mindent szabad, mások viszont csak azt tehetik, amit ő megenged nekik, s ami csak az ő érdekét szolgálja.
Putyin elutasította ezt a fajta világrendet, ugyanakkor hozzáfűzte: "Senkivel sem készülünk háborúzni, mi arra készülünk, hogy mindenkivel együttműködjünk".
A Kreml vezetője elismerte, hogy a szankciók kétségtelenül károkat okoznak Oroszországnak, de szerinte senki sem jár jól velük. "Az olyan országgal szemben, mint Oroszország, ezek a szankciók nem lehetnek hatékonyak, noha kétség kívül okoznak bizonyos károkat" - mondta Putyin, aki szerint emiatt az országnak fokoznia kell önállóságát, elsősorban a gazdaság terén.
Hollande: háború veszélyével állunk szemben
Az utolsó esélyek egyikének nevezte a francia államfő a német kancellárral közös törekvéseit a kelet-ukrajnai válság rendezésére és a háború elkerülésére. Francois Hollande Moszkvából hazatérve szombaton azt mondta, ha nem születik megállapodás a tartós fegyverszünetről, pontosan lehet tudni, mi következik. "Neve is van, mégpedig háború" - fogalmazott. "A kancellár asszonnyal úgy gondoljuk, háború veszélyével állunk szemben Európa kapujában" - tette hozzá. A francia elnök és Angela Merkel német kancellár pénteken Moszkvában az orosz, előtte pedig Kijevben az ukrán államfővel tárgyalt a konfliktus rendezésének lehetőségeiről - írta a nol.hu az MTI információi alapján.
Merkel: Putyint nem lehet megfélemlíteni
A Az 51. müncheni biztonságpolitikai konferencia (MSC) második napján a legnagyobb érdeklődéssel várt beszéd a német kancelláré volt, aki alig néhány órával azután érkezett a bajor fővárosba, hogy a francia elnökkel együtt Moszkvában tárgyalt az orosz államfővel folytatott tárgyalás után. Angela Merkel elmondta, nem lehet tudni, milyen eredményt hoz a találkozó, de Francois Hollande francia államfővel együtt az a meggyőződésük, hogy továbbra is "érdemes próbálkozni" a válság tárgyalásos rendezésével. "Életet kell lehelni" a fegyvernyugvást előíró tavalyi minszki megállapodásba - tette hozzá a kancellár, leszögezve, hogy a válságnak nincs katonai megoldása.
Azzal a washingtoni eredetű felvetéssel kapcsolatban, hogy a Nyugat fegyverszállításokkal támogathatná az oroszbarát szakadárokkal harcoló ukrán erőket, Angela Merkel azt mondta, szerinte nem lehet annyira felfegyverezni az ukrán hadsereget, hogy Vlagyimir Putyin elrettenjen a konfliktustól. "Nincs garancia arra, hogy Putyin azt teszi, amit várunk tőle", de a Nyugat "katonai részvétele" sem térítené jobb belátásra - mondta Merkel.
Biden: Putyin megfizeti az árát, ha nem változtat
Vlagyimir Putyin orosz elnöknek meg kell értenie, hogy ha nem változtat az ukrán válságban követett politikáján, akkor továbbra is számolnia kell a Nyugat Oroszország számára költségeket okozó nyomásgyakorlásával - mondta az amerikai alelnök szombaton Münchenben. Joe Biden az 51. müncheni biztonságpolitikai konferencián (MSC) elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin "túl sokszor ígért békét, és küldött helyette tankokat, csapatokat és fegyvereket" Ukrajnába, ezért az Egyesült Államok továbbra is folytatja Ukrajna "biztonsági támogatását", de nem azzal a szándékkal, hogy háborúra ösztönözze, hanem azért, hogy meg tudja védeni magát.
"Nem gondoljuk, hogy van katonai megoldás" az ukrán válságra, "de azt sem hisszük, hogy Oroszországnak joga van ahhoz, amit művel" - mondta Joe Biden. Hangoztatta, hogy "tisztességes békére" kell törekedni, és az ukrán népet megilleti az önvédelem joga. Ne áltassa magát senki azzal, hogy Moszkva nem tudja befolyásolni a helyzet alakulását a kelet-ukrajnai válságövezetben, hiszen ugyan előfordulhat, hogy néhány szakadár nem engedelmeskedne, ha utasítást kapna a Kremltől, "de a mag, a képzett harcosok sora közvetlenül Putyin irányítása alá tartozik" - mondta az amerikai alelnök. Az orosz államfőnek ezért választania kell, hogy visszavonja erőit Ukrajnából, vagy még inkább elszigetelődik és tovább gyengül az orosz gazdaság - emelte ki Joe Biden.
Az Egyesült Államok "nem akarja tönkretenni az orosz gazdaságot" és támogatja a német kancellár és a francia elnök által elindított tárgyalási folyamatot, mert érdemes fáradozni, ha életeket lehet menteni. Az orosz elnöknek viszont a sok szó és ígéret után végre tettekkel kell bizonyítania, hogy a konfliktus békés rendezését pártolja - mondta Biden. Hozzátette, hogy Barack Obama elnökké választása után, 2009 elején éppen az MSC-n kezdődött új fejezet az amerikai-orosz kapcsolatokban, Washington a gazdasági és politikai együttműködés erősítésére, jó partneri viszony kialakítására törekedett, de az orosz elnök az utóbbi években "sajnos más útra lépett".
"Putyin döntései miatt lett másmilyen a világ" - hangoztatta Joe Biden. A Nyugatnak továbbra is határozottan és egységesen folytatnia kell Ukrajna támogatását, azért is, mert a válság nemcsak Ukrajnát érinti, következményei messze túlmutatnak az ország határain - mondta az amerikai alelnök az MSC honlapján közvetített előadásában.
Lavrov: a Nyugat a hibás?
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint viszont a Nyugat a hibás a válságért. Szerinte a konfliktus eredőjét nem az utóbbi egy év folyamataiban kell keresni, hanem elsősorban abban, hogy az Egyesült Államok 25 éve "globális dominanciára" törekszik. Ebbe a politikába illeszkedik a Washington európai fölényének biztosítását szolgáló rakéta-elhárító rendszer, amelynek megvalósításán "megszállottként" dolgoznak az amerikaiak, és nem veszik figyelembe Oroszország jogos biztonsági érdekeit.
Az ukrán válság fordulópontot jelent, a Nyugatnak el kell döntenie, hogy "Oroszországgal szemben, Oroszország nélkül vagy Oroszországgal együttműködve" alakítja tovább a nemzetközi biztonsági rendszert - mondta az orosz külügyminiszter. A válság eddigi alakulását tekintve nem úgy tűnik, hogy a Nyugat az együttműködést választja, hiszen a nemzetközi jog előírásain átlépve minden lehetőséget megragadott arra, hogy tovább mélyítse a konfliktust, így például közreműködött a Viktor Janukovics korábbi elnök elleni "puccsban", és segítségével "nemzetiszocialista" erők szerezték meg a hatalmat - fejtette ki Szergej Lavrov.
Porosenko: csak katonai támogatással kezelhető a válság
Petro Porosenko ukrán államfő a konferencián kijelentette, hogy Oroszország katonai erővel rárontott hazájára, és a válságot csak akkor lehet megoldani, ha Ukrajna katonai támogatást is kap a Nyugattól. A konfliktus éppen azért húzódik el, mert az ukrán erők nem rendelkeznek megfelelő fegyverzettel - mondta Porosenko az MSC honlapján közvetített fórumon. Hangsúlyozta, hogy Kijev is mielőbbi fegyvernyugvást sürget, de nem hajlandó tárgyalni a szakadárokkal.