Nagy reményekkel várták Kijevbe tegnap John Kerry amerikai külügyminisztert, ugyanis nemcsak a keleti fronton súlyosbodott a helyzet, az ukrán gazdaság még a korábbinál is kritikusabb állapotba került. A hrivnya teljesen összeomlott miután az Ukrán Nemzeti Bank úgy döntött, hogy egységes piaci árfolyamot vezet be a hrivnyára vonatkozóan a bankközi valutapiacon és 14-ről 19,5-re emelte az alapkamatot.
Némileg csalatkoznia kellett az ukrán vezetésnek, Kerry ugyanis 16,4 millió dolláros humanitárius segélyt ígért, de Kijevnek nagyon gyorsan milliárdokra van szüksége a hónapok óta körvonalazódó államcsőd elkerüléséhez. De méginkább csalatkoznia kellett a fegyverszállítás kapcsán, ugyanis Kerry egyértelműen kijelentette, Washington diplomáciai megoldásra törekszik, nem akar konfliktust Oroszországgal, bár nem huny szemet az orosz agresszió és afölött, hogy folyamatosan orosz tankok és fegyverek lépik át az ukrán-orosz határt.
Kijev és Petro Porosenko államfő már többször kérte az Egyesült Államoktól illetve a NATO-tól, hogy támogassák fegyverrel is az ukrán hadsereget, mert enélkül nem tud szembeszállni a modern orosz haditechnikával ellátott szakadárokkal. Washingtonból múlt héten még olyan hírek érkeztek, hogy egyre többen, köztük a leendő védelmi miniszter is, és maga Kerry sem határolódik el a gondolattól.
Joe Biden alelnök viszont kijelentette, hogy „kezdettől mondjuk, hogy ennek a válságnak nincs katonai megoldása” , egyértelművé téve, hogy az Obama-adminisztráció nem fog fegyvert szállítani Ukrajnának, így Porosenko a Die Welte német lapban tegnap megjelent interjújában megismételte a kérést immár a NATO felé.
Az elmúlt napok eseményei arra kell ösztönözzék a szövetséget, hogy több támogatást nyújtson Ukrajnának, egyebek között korszerű fegyvereket, hogy képes legyen megvédeni magát „az agresszorral”, azaz Oroszországgal szemben, nyilatkozta. Hangsúlyozta, hogy békét akar, de úgy fogalmazott, hogy a békét meg kell védeni a „terroristákkal” szemben.
Az ukrán államfő tegnap azt is jelezte, hogy ha a konfliktus a továbbiakban még jobban kiéleződik, akkor kész hadiállapotot hirdetni országos szinten.
Mióta Washingtonban felmerült a fegyverszállítás kérdése Ukrajnának, azóta több európai ország, köztük Németország is, elhatárolódott ettől, de Lengyelország és a balti államok nem vetik el a gondolatot. Riga tegnap is jelezte, nem ért egyet a brüsszeli fősodorral. Minden tagállamnak magának kell eldöntenie, hogy szállít-e fegyvereket Ukrajnának, jelentette ki az EU soros elnökségét betöltő Lettország külügyminisztere.
A Kerry látogatás kapcsán Moszkva is elsősorban a fegyverszállítás kérdéskörére fókuszált. Az orosz külügyminisztérium kijelentette, hogy amennyiben az Egyesült Államok halált okozó fegyvert szállít Ukrajnába, azzal Oroszország biztonságát veszélyezteti. Elemzők is arra figyelmeztetnek, hogy egy esetleges fegyverszállítás kemény válaszreakciót válthat ki Moszkvából, nem a háború befejezését, hanem annak eszkalálódását hozhatja.
A helyzet súlyosságát jelzi, Angela Merkel és Francois Hollande a diplomáciában nem épp szokványos lépése, a váratlan kijevi és moszkvai vizit. Francois Hollande francia elnök tegnap délelőtt jelentette be, hogy Angela Merkel német kancellárral együtt csütörtök délután Kijevbe látogat, pénteken pedig Moszkvába utazik tovább. A két uniós vezető, aki eddig is aktív közvetítői szerepet vállalt az ukrán válságban szemben álló felek között ezúttal egy új rendezési koncepciót dolgozott ki, ezt kívánják Kijevben és Moszkvában elfogadtatni.
Magáról a tervezetről Hollande előzetesen csak annyit mondott el, hogy az Ukrajna területi integritásán alapszik. Hangsúlyozta, hogy bár Merkellel együtt sokat dolgoztak az elmúlt hónapban, többször telefonáltak Kijevbe és Moszkvába, személyesen is beszéltek mindenkivel, de mindeddig nem sikerült meggyőzniük azokat, „akik ezt az erőpróbát támogatják”.
Elmondta, hogy bár a szankcióknak volt hatásuk, azok sem tudtak véget vetni a fegyveres konfliktusnak. Hollande hangsúlyozta, hogy Franciaország "el akarja kerülni a háborút, nem nyit vitát az Ukrajnának történő fegyverszállításról", hanem inkább személyesen tesz újabb kezdeményezést. Azt is leszögezte, országa nem támogatja Ukrajna NATO-tagságát.
Lapzártánkig a tervezetet nem ismertették, de az Interfax orosz hírügynökség arról számolt be, hogy az nagymértékben hasonlít arra a modellre, amit a Moldova Köztársaságból kivált Transznisztriában alkalmaznak, vagyis befagyasztanák a nyílt fegyveres konfliktust. A kelet-ukrajnai harcokban eddig több mint 5300-an vesztették életüket.
Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főképviselője a párizsi bejelentés után nyilatkozatban üdvözölte Hollande és Merkel lépését. "Az EU támogat minden kezdeményezést, amely a kelet-ukrajnai konfliktus politikai rendezését célozza, Merkel kancellár és Hollande elnök kijevi és moszkvai látogatásai pedig világosan ebbe az irányba mutatnak. Az unió egyhangúlag vallja, hogy minden lehetséges eszközt fel kell használni a politikai rendezés kikényszerítésére, nyomásgyakorlást és párbeszédet egyaránt" – áll a közleményben.
Ugyanakkor az EU tagállamok tegnap megállapodtak abban, hogy kikkel és mely intézményekkel bővüljön az ukrajnai válság kapcsán hozott szankciók érintettjeinek listája. A neveket a külügyminiszterek jelentik be jövő hétfőn.
