önkormányzat;fűtés;Angyalföld;szigetelés;passzívház;XIII. kerület;

A százlakásos passzívház Angyalföld legújabb látványossága FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

- Passzívház Angyalföldön

Átadták Magyarország, sőt Kelet-Európa legnagyobb, száz lakásos, úgynevezett passzívházát a XIII. kerületben. A Zsinór utca és Jász utca sarkán épített lakásokat a megszokottnál sokkal vastagabb réteggel szigetelték.

A passzívház nem használ hagyományos fűtési rendszert, helyette geotermikus energiával, illetve az épületben tartózkodó emberek és műszaki berendezések által termelt hőt hasznosítva biztosítja a megfelelő hőmérsékletet. Éppen ezért az épületnek sem kazánja, sem kéményei nincsenek. A bérlők képzést és lakáshasználati útmutatót kaptak, akár a gondnok, aki folyamatosan figyeli a berendezéseket.

Az első lakók már novemberben beköltöztek, az utolsók pedig január végén vehetik birtokba új otthonukat. A három épületből álló tömb a kerületi önkormányzat megrendelésére épült, Tóth József 2010-es választási ígéreteinek része volt. A szocialista polgármester a tegnapi avatón elmondta, hogy a XIII. kerületben 2002-ben adták át az első bérházat, eddig 500 új bérlakás épült meg, nyolcmilliárd forintból. Ebből 1,1 milliárd forint volt a pályázaton nyert támogatás. A passzívház átadásával 600-ra nőtt a kerületi bérlakások száma. A három új épületben előkerteket, oldalkerteket alakítottak ki és a lakásokhoz erkélyek tartoznak. A bérlőket pályáztatta az önkormányzat és akik a kiírásnak megfeleltek, négyzetméterenként havi 1101 forint lakbért fizetnek. A fűtés eddig havonta átlag 2336 forintba, a meleg víz 1000 forintba került, de a polgármester szerint ha minden lakást birtokba vesznek, a költségek csökkenni fognak.

Újabb amerikai állam adhat lehetőséget az eutanázia gyakorlatára: Kaliforniában a nagy port felvert Brittany Maynard-eset után olyan törvényjavaslat született, amely szerint az orvosok azoknak a betegeknek írhatnának fel végzetes hatású és mennyiségű szereket, akiknek a hivatalos diagnózis alapján már hat hónapjuk sincs hátra. Közben legálissá vált a „kegyes halál” a kanadai Québec tartományban, Belgiumban pedig már tavaly február óta gyógyíthatatlan kiskorúak is kérhetik, hogy vessenek véget szenvedéseiknek. Vasárnap több ezren tüntettek Párizsban az eutanázia engedélyezése ellen a Menet az életért nevű szervezet szokásos éves felvonulásán. A felvonuláson részt vettek a magyarországi Emberi Méltóság Központ képviselői is. Vajon eljuthat-e a világ oda, hogy emberi jog lesz halálunk módját és idejét megválasztani?